<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Mon, 22 Jul 2019 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>





2019. július 22.




Magdolna napja (holnap Lenke napja lesz)





Forint árfolyam július 21-én:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07





Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!






Egészségügy




Négymilliárd forintból orvosi rendelők épülnek a Magyar Falu Program keretében
A Miniszterelnökség közzétette a Magyar Falu Program két újabb pályázatának eredményét – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombati tájékoztatóján. Gyopáros Alpár elmondta: az ötezer lélekszám alatti falvakban 186 orvosi rendelő épülhet vagy újulhat meg, összesen négymilliárd forint értékben, illetve 778 kistelepülésen nyílik lehetőség orvosi eszközök beszerzésére, összesen kétmilliárd forint értékben. Emlékeztetett, hogy a Magyar Falu Program keretében február vége óta hat pályázati kiírás jelent meg. Az első két pályázaton – amelyek révén egyházi és önkormányzati közösségi tereket fejleszthettek a falvak – csaknem ezer kistelepülés nyert összesen tizenhárommilliárd forintnyi támogatást. Ezeket követte az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó további három kiírás: orvosi rendelők fejlesztésére, építésére, az eszközállományának megújítására. Az orvosi eszközök beszerzésére kiírt pályázaton csaknem minden jelentkező nyert, a rendelők építésére, felújítására meghirdetett pályázaton a jelentkezők fele juthat támogatáshoz. „Mivel ekkora volt az érdeklődés, jövőre újra kiírjuk ezt a pályázatot” – mondta Gyopáros Alpár. Ezenkívül augusztusi beadási határidővel óvodák építésére, fejlesztésére, férőhelybővítésére pályázhatnak a kistelepülések az ötmilliárd forintos keretből. (Magyar Hírlap, 2019. július 22., 2. oldal)




Oktatás




Jövőre korszerűbb es hatékonyabb rendszer váltja fel az OKJ-s képzést
Régóta kommunikálja már a kormány, hogy kétszáz alá kell csökkenteni az iskolában tanulható szakmák számát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) viszont az ágazat szereplőivel való egyeztetések során arra jutott, nem az a megoldás, ha a jelenlegi rendszert fazonírozzák, hanem inkább létrehoznak helyette egy teljesen új, korszerűbb struktúrát. Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer elavult, ezért olyan szisztémát alakítanak ki helyette, amely jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez. - A gazdasági, technológiai környezet gyors változásai következtében újabb és újabb szakmák jönnek létre. Nem várható el az iskoláktól, hogy ezt kövessék, viszont az elvárható, hogy képzéseik széles szakmai alapokat biztosítsanak a tanulóiknak az alapszakmák elsajátításakor - hívta fel a figyelmet. A jövő évtől felálló új rendszer tehát két lábon fog állni: lesznek az alapszakmák, amelyeket iskolarendszerben, tehát az ötéves technikumban és a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ezek a képesítések széles alaptudást biztosítanak majd. A másik csoportot pedig a rugalmasabb kereteket biztosító, rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítések alkotják, amelyeket kizárólag felnőttképzésben lehet oktatni. (Magyar Nemzet, 2019. július 22., 4. oldal)




Hazai gazdaság




Áramlik a külföldi tőke, nő a függés
Mintegy hétszáz járműipari vállalat működik Magyarországon, ezek összességében csaknem százezer munkavállalót foglalkoztatnak. A járműgyártás a hazai gazdaság 4-5 százalékát adja, ami viszonylag magas arány, főleg úgy, hogy ennek az értéknek nagyjából a felét a négy nagy gyártó termeli meg – mondta a Világgazdaságnak Zsótér Márton, a KPMG autóipari tanácsadója, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az elmúlt években aggasztó mérteket öltött hazánk autóipari függése. Szerinte az iparági koncentráció mértéke jelentős, hiszen a hazai működő vállalkozásoknak csak nagyjából a 0,1 százalékát teszi ki a járműipar. Rávilágított, hogy a magyarországi aktív munkavállalóknak több mint 2 százaléka dolgozik az autóiparban, miközben az uniós átlag csupán 1 százalék. Magyar sajátosság továbbá az is, hogy a termelés jelentős része exportra megy, tehát nagyban függünk az európai autópiac felvevőképességétől és a kontinens gyártóinak folyamatos globális piacvesztésétől. Könnyen kikövetkeztethető, hogy ha az ágazat válságba kerülne, akkor annak a hatásait a nemzetgazdaság jelentős mértékben megérezné. Ez pedig valószínűleg be is következhetne, mivel a kormány nagy hangsúlyt fektetett az autóiparra, elég csak az Audi, a Mercedes, a Suzuki és az Opel termelésbővülésére gondolni, amely az ipari teljesítmény harmadát teszi ki. A kitettség ráadásul a következő években tovább erősödik a BMW debreceni beruházása és a második kecskeméti Mercedes-gyár miatt, ráadásul a beáramló közvetlen külföldi befektetések túlnyomó része is az autóipari beszállítók szektorára koncentrálódik. (Világgazdaság, 2019. július 22., 4. oldal)


Kevésbé derűlátó az üzleti szféra
Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel két és fél éve nem látott szintjére esett vissza. A fogyasztói bizalmi index az elmúlt hónapokban volt már kedvezőtlenebb is, de a 2018 tavaszi, választás környéki időszakhoz képest szembeszökő a romlás. Mindezzel együtt a magyar gazdaságra még mindig az optimizmus a jellemző. Az üzleti szférán belül júliusban az építőipar kivételével minden ágazatban csökkent a derűlátás. Az ipari bizalmi index júliusban a 2017. márciusi szintjére esett vissza, és az idei évre a szinte folyamatos romlás a jellemző. Kedvezőtlenebb lett a termelési színvonal és a rendelésállomány (az exporté nem!). Az egyébként optimistább, de az elmúlt hónapokban ebből sokat vesztő mélyépítő cégek most kissé derűlátóbbá, míg a magasépítők borúlátóbbá váltak. Az építőipar egészében a rendelésállományok értékelése érezhetően rosszabb lett. A kereskedelmi bizalmi index a júniusi stagnálás után csökkent. A foglalkoztatási szándék viszont júliusban kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban javult a kétéves mélypontjához képest. Ugyanakkor a lakosságnak a munkanélküliségtől való félelme a júniusi csökkenés után kissé emelkedett. Az áremelési törekvés minden ágazatban valamivel visszafogottabb lett júniushoz képest, s kissé tovább csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében nem változott, ezen belül az iparban a júniusi nagy romlást követően, annál jelentősebb mértékben javult, miközben különösen a kereskedelemben és a szolgáltató szférában érezhetően romlott. (Népszava, 2019. július 22., 6. oldal)




Vállalatok és piacok




Diszkontbenzinkutakkal erősít az OMV
Magyarországon, Németország déli részén és Szlovéniában kíván terjeszkedni üzemanyagtöltő diszkontállomásaival az OMV, de kibővítené hasonló ausztriai hálózatát is. Ezek az egységek alkalmazottak és boltok nélkül működnek, viszont – mint a társaság hangsúlyozza – költség- és időhatékony tankolást kínálnak. Az OMV-nek Ausztriában mintegy 220 ilyen kútja van. Az újabbak nyitásakor fontos szempont, hogy azokat is el lehessen látni a társaság saját finomítóiból, Magyarország esetében ezért az OMV schwechati olajfeldolgozójához közelebb eső Dunántúlon sejthető nagyobb terjeszkedés. - A diszkontkoncepcióval kapcsolatos fejlesztések a magyarországi retail képviselettől függetlenül zajlanak, az osztrák anyavállalat saját szervezésében – válaszoltak az OMV Hungary Kft.-nél a Világgazdaság kérdéseire, amelyek az alacsonyabb árral dolgozó kutak megjelenésének idejére, számára és árkoncepciójára vonatkoztak. Diszkontrendszerben az OMV Avanti nevű töltőállomásai és a százszázalékos OMV-leány FE-Trading által üzemeltetett töltőállomások működnek, de kedvezményes árat kínálnak a Petrom márkájú kutak is. Az Avanti egységek többsége Ausztriában található, és jórészt az FE-Trading töltőállomások is. Ez utóbbiak a Hofer/Aldi élelmiszer-kiskereskedelmi diszkonthálózathoz kapcsolódnak. A németországi Aldi Süd által megvásárolt Hofer láncnak Ausztriában és Szlovéniában vannak élelmiszerboltjai. (Világgazdaság, 2019. július 22., 5. oldal)




Mezőgazdaság




Tudatos fogyasztókra lenne szükség a mezőgazdaságban
Fiatalokra és tudatos fogyasztókra van szükség a mezőgazdaságban Feldman Zsolt szerint. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Vesd bele magad! programjának sajtótájékoztatóján arról beszélt: a mezőgazdaságban a gyakran emlegetett kihívások - a klímaváltozás és a piaci verseny - mellett problémát jelent, hogy idősödik a gazdatársadalom, valamint az, hogy kevés a tudatos fogyasztó. Hozzátette: a kormány azért állt a program mellé és lett annak fővédnöke Nagy István agrárminiszter, mert az segíti a jövő fiatal termelőit megtalálni, illetve az otthoni friss zöldség termelésével a résztvevő családok maguk is az egészséges és tudatos táplálkozás felé tehetnek lépéseket. Mikula Lajos, az Agrya ügyvezető titkára kiemelte: a programmal azokat a szülőket kívánták megszólítani, akik azt szeretnék, hogy a gyermekük testben és lélekben is egészséges legyen. Az országos kezdeményezésben 944 család 1017 darab, közel kétezer forint értékű vetőmagcsomagot kapott - a csomagok 18 százaléka Fejér, 12 százaléka pedig Csongrád megyébe került -, és havonta élménybeszámolókat készítenek a közös kertészkedésről. Örömtelinek nevezte, hogy a résztvevők közt alacsony a lemorzsolódás. (Magyar Nemzet, 2019. július 22., 12. oldal)


Nem azé lett a föld, aki megműveli
Ezúttal Bács-Kiskun megye visszás földbérleti pályázatait tárta fel Ángyán József, az előző Orbán-kormány volt parlamenti államtitkára. Nem meglepő: immáron a kilencedik, alaposan végigelemzett és szakmai adatokkal, tényekkel alátámasztott s a Népszavához eljuttatott jelentés is azt igazolja, hogy a kormányzati propagandával szemben nem a helyben élő gazdák, hanem Fidesz-közeli NER-lovagok nyerték meg az állami földek java részét. A most vizsgált megyében az elkelt területek 321 nyertes árverezőhöz kerültek, de ezen belül ma a földek hatvan százalékát, 5600 hektárt mindössze 19, családi, rokoni és vállalkozói szálakon összefonódott nagy érdekeltség szerezte meg. A nyertesek 72 százalékának - ők azok, akik messze ülnek a tűztől - együttesen csupán a területek kisebb része, kevesebb mint 1600 hektár jutott. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét - e megye esetében több mint kétharmadát - külső, tőkeerős árverezők szerezték meg, ráadásul az elárverezett terület több mint egyharmada olyan pályázóhoz került, aki a kormányhatározatban rögzített húsz kilométernél jóval messzebb, átlagosan kétszer akkora távolságra lakik az elnyert területtől. (Népszava, 2019. július 22., 4. oldal)




Kultúra




Liget Budapest - 2023-ig megnyílik az összes új intézmény
A Liget Budapest projekt összes új intézménye megnyílik 2023-ig és elkészül a megnövelt és megújított zöldfelületű park is. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta: jövő év közepéig az összes nagyberuházás elkezdődik a Városligetben, a fejlesztések kétharmada pedig már most épül vagy elkészült, így várhatóan 2022-re valamennyi új épület állni fog. Emlékeztetett arra, hogy májusban a miniszterelnök átadta az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületét, ősszel megnyílik a felújított Olof Palme Ház, bejárata előtt az új rózsakerttel. Ősszel adják át a Ligetben Budapest egyik legnagyobb és legkomplexebb játszóterét, elkészül továbbá a komáromi Csillagerőd rekonstrukciója is. Kiemelte: az OMRRK Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményeként épült fel a Szabolcs utcában. Jelenleg a múzeumi technológia beépítése, a műtárgyraktárak felszerelése zajlik, valamint a restaurátor műtermek berendezéseit építik és üzemelik be. (webradio.hu, 2019. július 22., 06:00)







]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1064537