<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Mon, 23 Sep 2019 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>





2019. szeptember 23.




Tekla napja (holnap Gellért, Mercédesz napja lesz)





Forint árfolyam szeptember 22-én:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07





Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!





Belpolitika




Tarlós Istvánt erősítette a kampány
Tovább növelte előnyét Tarlós István az októberi önkormányzati választás kampányában, s a biztos részvételt ígérő budapesti választók 53 százaléka jelezte, hogy a jelenlegi főpolgármesterre fog szavazni - derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a budapesti választók mindössze 40 százaléka tervezi Karácsony Gergely - a baloldali ellenzék főpolgármester-jelöltje - támogatását, hét százalékuk pedig az „ellenzék ellenzékére”, Puzsér Róbertre szavazna. Tarlós István a városvezetési alkalmasság szempontjából is jócskán megelőzi kihívóit, hiszen arra a kérdésre, hogy az adott személy alkalmas-e arra, hogy Budapest főpolgármestere legyen, a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt igennel a jelenlegi főpolgármester esetében, s csak 35 százalékuk gondolta így Karácsony, 10 százalékuk pedig Puzsér esetében. Az alkalmatlanság feltételezése pedig éppen ellentétes arányokat mutat: míg Tarlóst csak a választók 35, Karácsonyt 52, Puzsért pedig 81 százaléka tartja alkalmatlannak. A legkevesebb oka az örömre a kampányt láthatóan élvező Berki Krisztiánnak van: bár a választók két százaléka alkalmasnak tartja a főpolgármesterségre, 92 százalékuk viszont határozottan nem. Az alkalmassági küzdelemben Tarlós előnye stabilnak mondható, a két héttel korábbi kutatás adataihoz képest csak hibahatáron belüli eltérések mutathatók ki. (Magyar Nemzet, 2019. szeptember 23., 2. oldal)




Egészségügy




Vörösbe borult orvosok
A kormány láthatóan nem rettent meg az orvosok szombati figyelmeztető gyűlésétől, de hogy valójában mennyit ért ez a demonstráció, majd csak a következő hetekben derül ki. Részint az orvoskamara (MOK) döntéshozó fórumán, ahol az eddigieket értékelve döntenek majd: „ledobják-e az atombombát”, azaz felszólítják-e az orvosokat az önkéntes túlmunkavállalásaik felmondására. Részint pedig a kamara novemberi tisztújításán, amikor a tagok ítélnek arról, hogy elég határozottan képviselte-e érdekeiket az Eger István-féle vezetés. A nagygyűlést a Vasúttörténeti Parkba egyébként éppen azért hívták össze, mert a kamara úgy látta, a kormány egy ideje már semmibe veszi őket. Tavasz óta még csak nem is tárgyaltak a szakma legégetőbbnek ítélt problémáiról. „A mai együttlét nem hirtelen felbuzdulás vagy dühkitörés - hangsúlyozta Éger István bevezetőjében. - Azt várjuk a döntéshozóktól, hogy kifogások helyett teljesítsék a régi követeléseket. így az orvosi béremelést, a paraszolvencia megszüntetését, a nyugdíjas orvosok foglalkoztatási anomáliáinak megszüntetését, a nem orvosi végzettségű egészségügyi szakdolgozók kompetenciáinak rendezését, és az intézményi minimumfeltételek szektorsemleges betartatását”. A gyűlés alkalmából a kamara megújítására szerveződő Újrakezdés csoport is előlépett a maga követeléseivel. Ők 12 pontban foglalták össze, mit kíván a magyar orvos, így például a gyógyítás tisztaságát, az egészségügyre jutó közkiadások növelését, egylépcsős jelentős béremelést, felelős egészségügyi minisztériumot követeltek. A közönségben eleve megütközés keltett, hogy kormánytagokat, minisztereket hívtak-vártak, olyanokat, akik megfelelő felhatalmazás birtokában képesek ügyeiket előremozdítani, ám egyikük se jött el. (Népszava, 2019. szeptember 23., 1-3. oldal)




Oktatás




Tíz rektor keres kétmillió felett
Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog – írja a Magyar Nemzet az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján. Az egyetemi vezetők juttatásai az elmúlt öt évben nem emelkedtek érdemben, a nagyobb állami vállalatok első emberei például általában jóval nagyobb fizetést kapnak, nemzetközi összehasonlításban pedig a magyarországi rektorok illetménye egyáltalán nem számít soknak. A fizetéseket 2010-ben központilag visszavették, az intézkedés előtt egyes egyetemi vezetők bruttó bére a 4 milliót is meghaladta. A 27 állami felsőoktatási intézmény közül jelenleg tíz olyan van, ahol a rektor és a kancellár is kétmillió forint feletti bruttó fizetést kap. Jellemzően az orvosegyetemeken a legmagasabbak a bérek, alacsonyabb összegek pedig elsősorban a művészeti egyetemeken fordulnak elő. A legjobban fizetett rektora az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemnek, a Semmelweis Egyetemnek és a Pécsi Tudományegyetemnek van. A hasonló hallgatói létszámmal bíró brit egyetemeken például négyszer annyi pénzt kapnak a felső vezetők, mint a magyarok, Ausztráliában pedig forintra átszámítva havi 30 millió körül alakul az egyetemi vezetői alapbér. (Magyar Nemzet, 2019. szeptember 23., 4. oldal)




Hazai gazdaság




Szakadás: az üzleti bizalom nagyot zuhant, a fogyasztói bizalom a csúcson
A GKI felmérése szerint az üzleti bizalmi index szeptemberi esése jelentős (igaz, az átmenetileg megemelkedett augusztusihoz képest), egyetlen hónap alatt több mint tíz éve nem következett be ekkora romlás. Az üzleti várakozások az év elejétől szinte folyamatosan romlanak, most szeptemberben az építőipar kivételével minden ágazatban csökkent a bizalmi index, különösen az iparban és a szolgáltató szférában. Az ipari bizalmi index öt évvel ezelőtti szintjén van. Egyaránt rosszabb lett az elmúlt és következő időszak termelésének, a rendelésállománynak (ezen belül az exportnak is) valamint a készleteknek a megítélése. Az építőipari bizalmi index közel egy éve tartó, szinte folyamatos csökkenés után szeptemberben kissé korrigált. A magasépítők derűlátóbbá, a mélyépítő cégek kissé borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén romlott, míg a rendelésállományok értékelése kissé javult. A kereskedelmi bizalmi index szeptemberben az augusztusihoz hasonló mértékben csökkent tovább, s ezzel kilépett az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az index legutóbb hat éve volt ennél kedvezőtlenebb. Az eladási pozíció megítélése közepesen, míg a rendelések várható alakulása – az előző havi kismértékű visszaesés után – jelentős mértékben romlott, a készletekről alkotott vélemény viszont valamelyest kedvezőbb lett. A szolgáltató cégek várakozása szeptemberben nagyot esett, s immár három évvel ezelőtti szintjén jár. (piacesprofit.hu, 2019. szeptember 23., 06:30)




Építőipar




Csúcsra járnak idén a készházasok
- Minden bizonnyal megközelítjük, sőt el is érhetjük a válság előtti csúcsév, 2008 eredményét, amikor mintegy kilencszáz házat adott át a készházas szakma. A kivitelező cégek naptára teljesen betelt, már csak a jövő évre tudnak házépítést vállalni - mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Kárpáti József, a Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozat, a Makész elnöke. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége tagozata márpedig az időtényezőt különösen fontosnak tartja, hiszen a kedvezményes, ötszázalékos lakásáfa - jelen állás szerint - 2020. január 1-jével ismét visszaáll 27 százalékra. Mivel Kárpáti József elmondása szerint egy ház bekerülési költségét már nem érdemes negyvenmillió forint alatt számítani, ez bizony súlyos milliókat jelent a megrendelőknek. Nem véletlen, hogy bár az idei évben „levegőt venni sincs idejük" a készházas csapatoknak, a Makész elnökének tapasztalatai szerint a legtöbb cégnél negyedére-ötödére estek vissza a megrendelések az előző évi mennyiséghez viszonyítva,. Kárpáti József a sok millió forintot kitevő áfakülönbözet alóli mentesülés érdekében azt javasolta, hogy aki még ősszel le tud szerződni egy megbízható vállalkozással, és előre, december 31-ig befizeti lényegében a teljes ház bekerülési költségét, az még a kedvezményes áfával tudja megfizetni a ház árát. - Bevett módszer ilyen esetben, hogy ügyvédi közreműködéssel zároltatják az összeget a cég számláján, amelyet a kivitelező csak az ügyfél házának építéséhez tud felhasználni - mutatott rá a szakmai tagozat elnöke, hozzátéve azonban, hogy ez a lehetőség a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) és a hitellel építkezők számára nem működik, hiszen ott a bank csak az építkezés folyamán, a készültséggel arányosan utalja ki a szükséges összegeket. - Bár a jövő évünk sokkal szellősebbnek ígérkezik, az elmúlt időszakban nagyon feszes volt a tempó. Számos kivitelezés csúszik egymásra a cégeknél, mivel a beszállítók is sok esetben késéssel teljesítik a megrendelést. (Magyar Nemzet, 2019. szeptember 23., 12. oldal)




Turizmus




Kétszámjegyű is lehet idén a turisztikai ágazat bővülése
Akár 10 százalékot meghaladó mértékben is nőhet idén a turisztikai szektor árbevétele, és ebben jelentős szerep jut a hazai kereslet növekedésének – áll a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletágának elemzésében. A BDO közleménye szerint a turisztikai szektor 2018-ban közvetlenül 2,9 ezer milliárd forinttal, míg közvetett hatásaival együtt mintegy 4,5 ezer milliárd forinttal járult hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (GDP). Az eurózóna növekedésének lassuló üteme negatívan hat a külföldi beutazások alakulására, számos belföldi tényező, így a GDP 5 százalék körüli bővülése, a jövedelmek 10 százalékot meghaladó emelkedése és a SZÉP-kártya felhasználásának idei felfutása viszont jelentősen erősítette a belföldi keresletet. A közleményben Németh Richárd, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletágának ügyvezető partnere rámutatott: a következő évek teljesítményére kedvezően hat majd, hogy 2020 januárjától a kereskedelmi szálláshelyek szobaértékesítésének áfakulcsa 18 százalékról 5 százalékra csökken. Kérdés azonban, hogy a volumennövekedés képes lesz-e ellensúlyozni a működési (így például az energia, az árubeszerzés) és a felújítási költségek várható megugrását. Németh Richárd jelezte: a működési költségeket leginkább a bérek alakulása emelheti, a piaci becslések szerint a szektorban mintegy további 30-40 százalékos béremelésre van szükség a következő években. Az energia és az általános üzemeltetési költségek ugyanakkor az inflációt is meghaladó mértékben nőhetnek. Emellett a korábbi évek elhalasztott beruházásait, felújításait is el kell végezni, a tőkebefektetések és eszközpótlások mértéke egy átlagos állapotú szállodánál elérheti a teljes árbevétel 3-5 százalékát. (hirado.hu, 2019. szeptember 23., 06:38)




Pénzügy




A lakossági betétek tovább zsugorodtak
További bő harmincmilliárd forinttal csökkent a lakossági betétek állománya júliusban, a hónap végére 8635,3 milliárdot tett ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A tranzakciók egyenlege a jegybanki statisztikák szerint 37,2 milliárd forintos mínuszt mutatott a hetedik hónapban, vagyis ennyivel több pénzt vontak ki a betéteikből a háztartások, mint amennyit elhelyeztek. A júliusi pénzkivonás mértéke már csak a töredéke volt az előző havinak, amikor 225,1 milliárdos mínuszt mutatott a szezonálisan nem igazított tranzakciós egyenleg, és nagyjából ugyanennyivel csökkent a lakossági betétek állománya is. Az utóbbi egyértelműen a lakossági szuperállampapír (MÁP Plusz) színre lépésének lehet az eredménye: a konstrukció június eleji megjelenését követően a háztartások hirtelen nagyobb mennyiségű pénzt vontak ki a betéteikből (is), majd az első roham után jócskán lelassult az ütem. A MÁP Plusz megjelenése után eltelt első két hónap összességében igen erős mozgást hozott a lakossági betéteknél: a július végén kimutatott állomány 255,6 milliárd forinttal kevesebb a két hónappal korábbinál, a tranzakciós egyenleg pedig több mint 260 milliárd forintos negatív értéket mutat. Az MNB adatai szerint leginkább a látra szóló és a folyószámlabetéteket érintette a pénzkivonás: ezek állománya két hónap leforgása alatt 2,8 százalékkal – bő 181 milliárddal – 6184,7 milliárd forintra csökkent, de több mint 86 milliárd forinttal olvadt az éven belüli futamidőre lekötött betétek mennyisége is. Figyelemre méltó, hogy a két éven túli futamidőre elhelyezett betétek állománya csaknem 17 milliárd forinttal gyarapodott május és július vége között, és elérte az 1061 milliárd forintot. (Világgazdaság, 2019. szeptember 23., 5. oldal)


Az okostelefon az új pénztárca
A készpénzkímélő fizetési megoldások sorában praktikus és viszonylag újszerű megoldás, amikor a vásárló mobiltelefonjával a kezében egyetlen érintéssel egyenlíti ki a vásárlás összegét, a bankkártyákhoz hasonlóan használva a készüléket. A telefon képernyőjén gyakran meg is jelenik a bankkártya fényképe, amelynek birtokosa az eredetileg meglévő, fizikálisan is létező plasztikjához kapta bankjától a mobiltelefonos szolgáltatást. - Magyarországon nem jellemző, hogy bárki alkalmazni próbálná a hirdetésekben felugró mobiltárcás alkalmazásokat - mondta Homa Péter, a Bankkártya.hu szerkesztője. A szakértő tapasztalatai szerint a külföldi alkalmazásoknál akár már a regisztráció során elakadhat az ügyfél, például a rendszer nem fogadja el valamelyik adatát. A mobiltelefonos fizetés biztonsági rendszere ugyanúgy működik, mint az érintős bankkártyáké, ezért is ajánlott ugyanazokat a tanácsokat megfogadni mindkét esetben. - A legfontosabb az, hogy a szabadon elérhető pénzösszeget minimalizáljuk: sem a napi limit, sem más megoldás nem védi úgy az ügyfél számláját, mint a banki lekötés. Csak akkora pénzösszeget legyen elérhető, amennyit a mindennapokban rendszeresen használunk - tanácsolta Homa Péter. A többit elkülönítetten érdemes tartani még akkor is, ha nem kamatozik, így nem férnek hozzá illetéktelenek, ha valakinek ellopják a mobiltelefonját. (Magyar Nemzet, 2019. szeptember 23., 15. oldal)




Kultúra




Hegedűs Endre ad zongoraestet a Müpában
Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye szólal meg szeptember 26-án a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész hangversenyén a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével a budapesti Müpában. Hegedűs Endre immár tizenötödik alkalommal vállalkozik arra, hogy egy estén két nevezetes versenyművet szólaltasson meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben - közölték a szervezők. Beethoven Esz-dúr zongoraversenye 1809 és 1811 között keletkezett, és angol kiadójától kapta az Emperor (Császár) melléknevet. Csajkovszkij b-moll zongoraversenye a nagy sikerű 1875-ös bostoni bemutató óta töretlenül népszerű mestermű, amelyet a romantikus lelkület, az erő, a fiatalság akadályt nem ismerő lendülete és a kontrasztok bátor használata jellemez. (webradio.hu, 2019. szeptember 23., 06:40)







]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1065911