<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Sat, 24 Jun 2017 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>


2017. június 24.


Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!



Június 24.: Iván



Forint árfolyam június 23-án:

Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07




Politika




Átmázolt köztéri plakátok
Rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége pénteken arról a törvényről, ami alaposan megnehezíti a pártok közterületi plakátkampányait. A Házban jelenlévő 123 fideszes és kereszténydemokrata képviselő ugyanis megszavazta a világosan alkotmányellenes módosítást, amelyet még a rendkívüli ülés előtti napon is alaposan „megreformált” a kormányoldal, kijátszva az ellenzéki pártokat – írja a Népszava. Az utóbbi hetekben nagy port kavart az a lex Simicska néven elhíresült, kétharmados javaslat, amivel azt akarta elérni a Fidesz, hogy kampányidőszakon kívül ne is helyezhessék ki közterületi hirdetéseiket a pártok, de ennek csak az egyszerű többséget igénylő részeit sikerült elfogadni a megelőző, utolsó üléshéten, így viszont értelmezhetetlen volt a jogszabály, amit ezért Áder János államfő vissza is küldött az Országgyűlésnek. Ezek után kezdett piszkos játszmákba a kormányoldal, ötpárti egyeztetést kezdeményeztek, amelyre az MSZP saját plakát- és kampányszabályozó javaslatcsomaggal készült. Miután azonban ez vállalhatatlan kompromisszumokra kényszerítette volna a szocialistákat, akik más ellenzéki pártok támogatását sem nyerték el, mindössze a Fidesszel születhetett volna valamiféle alku e témában, amit azonban Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt világosan megtiltott. Az MSZP ezt követően közölte: nem nyújtanak be saját törvénymódosítást. (Népszava, 2017. június 24., 1-3. oldal)




Oktatás




CEU: A magyar kormány szívességet tett a diplomázóknak
„Egyetemünknek komoly kihívással kellett szembenéznie, de szilárdan hisszük, hogy már ráléptünk a megoldáshoz vezető útra” - köszöntötte a diplomázókat a Közép-európai Egyetem (CEU) immár 26. diplomaosztóján tartott beszédében az egyetem elnök-rektora, Michael Ignatieff a Művészetek Palotájában. A magyarországi felsőoktatásban egyedülállóan, összesen 97 ország 708 diplomázója vehette át mester- és PhD-oklevelét a pénteki eseményen. Köztük olyan speciális programok végzősei is, mint a romák felzárkóztatását segítő Roma Access Program, valamint a Magyarországra érkezett menekültek számára indított különleges program diplomázói - utóbbi két csoport volt hallgatói hatalmas tapsban részesültek az ünnepségen. - A megszerzett tudáson kívül az akadémiai szabadságért megvívott függetlenségi harcra is büszkék lehetnek, amikor a diplomázók a falra akasztják oklevelüket - mondta Leon Botstein, az egyetem igazgatótanácsának elnöke. Hozzátette, a magyar kormány nagy szívességet tett az egyetemnek, ugyanis sokan azt sem tudták eddig, hogy hol van az intézmény, napjainkban pedig világszerte megismerhették az ellenük indított támadást követően. Másfélezer hallgatójának fele szerzett idén oklevelet, ami közel azonos az évente felvett hallgatók számával, vagyis nagyon kevesen esnek ki az egyetemről tanulmányaik során. Az ünnepségen Michael Ignatieff átadta a CEU Nyílt Társadalom díjat a korábbi német elnöknek, Joachim Gaucknak, az emberi jogok hősies védelmében és a szabad társadalmak szolgálatában kifejtett munkásságának elismeréséül. Beszédében a kitüntetett arra kérte a hallgatókat, hogy „aktívan vegyenek részt a vitákban és egy olyan egyesült Európa felépítésében, ami nagyra becsüli a szabadságot és a nyitottságot, és ezeket felelősséggel ülteti a gyakorlatba”. (Magyar Nemzet, 2017. június 24., 4. oldal)




Egészségügy




Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya
Évente közel félmillió magyar állampolgár igényli az európai egészségbiztosítási kártyát (EEK). A dokumentum a járási hivataltól vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől igényelhető azok számára, akik Magyarországon, vagy valamely más uniós tagállamban állandó lakhellyel rendelkeznek. Ezzel igénybe vehetjük az uniós országokban az alapvető orvosi ellátásokat, és sokan azt gondolják, hogy az EEK vagy a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás elegendő is. Pedig nem árt kicsivel jobban bebiztosítanunk magunkat, ha külföldre utazunk, ugyanis egyik sem biztosít teljes ellátást és ingyenességet. A biztosítók szerint érdemes akkor is utasbiztosítást kötnünk, ha az úti cél Európán belül van – írja a Magyar Idők. Hozzászoktunk már, hogy hazánkban ingyenes az ellátás, az uniós országokban viszont az állampolgárok önrészt is fizetnek. Egy súlyosabb sérülés vagy betegség esetén az egészségügyi intézményekben a 10-20 százalékos önrész kifizetése nemcsak a szuvenírekre szánt pénzünket emésztheti fel, de akár ezer eurót is fizethetünk. Abban az esetben ugyanis, ha csak EKK-val rendelkezünk, fizetnünk kell például a járóbeteg-ellátásban orvosi vizitdíjakat, fekvőbeteg-ellátásban pedig a kórházi napidíjakat. A gyógyszereket sem fogjuk olcsón megúszni, a külföldön felkeresett orvos felírja a receptet, de a gyógyszert a betegnek a saját költségén kell kiváltania; ugyanez érvényes a gyógyászati segédeszközökre is, így a mankó és a térdrögzítő megtérítése is ránk hárul. A kártya a beteg hazaszállításának - mentőautó, mentőhelikopter - költségeit sem fedezi. (Magyar Idők, 2017. június 24., 6. oldal)




Hazai gazdaság




A tescósok már készülnek a tüntetésre
„Szerveződik a demonstráció, kedden jelentjük be a végleges helyszínt és időpontot. Ha minden jól megy, onnantól kezdve két héten belül tüntetünk” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Mint ismert, eredménytelenül zárult kedden a Tesco áruházlánc képviselőivel a szakszervezetek tárgyalása, amely a magyarországi piacon a legalacsonyabbnak számító bérek rendezéséről szólt. A szakszervezetek szerint az áruházlánc elzárkózott attól, hogy tavalyi ígéretének megfelelően emeljen a fizikai munkavállalók fizetésén, így az áruházlánc a januári kötelező béremeléseken túl nem hajlandó továbbiakra. A cégnél 17 500-an dolgoznak, januárban 12 500 embert érintett a kormány által előírt kötelező szakmunkásminimálbér-emelés, ők meg is kapták az előírt 161 ezer forintot. A többieknek azonban, akik eddig is 161 ezer forint felett kerestek, nem emeltek arányosan. Ez fejenként 30-35 ezer forintot kellett volna hogy jelentsen. A többi üzletláncnál megtörtént az arányosítás, de a Tesco közölte, neki nincs erre pénze. Ugyanakkor tavaly az általánossal szemben a Tescónál nem 129, hanem 143 ezer forint volt a szakmunkás-minimálbér. A mostani emelés így nem 25, hanem csak 18 százalékot jelentett, tehát valójában ez a réteg is elégedetlen. (Magyar Nemzet, 2017. június 24., 7. oldal)




Ingatlanpiac




Bérlakás: kell hozzá az állam
Roppant alacsony a hazai bérlakások aránya a lakáscélú ingatlanállományon belül. Az elmúlt 10-15 év munkaerőpiaci változásai ráadásul az ebből fakadó feszültségeket csak felerősítették – nyilatkozta a Népszavának Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Aligha túlzás azt mondani, hogy most a gazdaság teremt elvárásokat a lakáspiaccal szemben. Az elmúlt egy, másfél évtizedben ugyanis az emberek munkahelyi pozíciói instabilabbá váltak, ha ezek a kockázatok pedig a lakáspiacra begyűrűznek, azaz ha a lakhatás biztonsága is veszélybe kerül, akkor az nagyon komoly társadalmi feszültségeket kelt. A feladat adott: ezeket a lakáspiaci kockázatokat kellene csökkenteni. Ez azonban lényegében elképzelhetetlen állami szándék és közreműködés nélkül - fogalmazott Hegedűs József. Ma, akinek pénze van, kétszer is felteszi a kérdést, hogy érdemes-e a bérlakásszektorba fektetnie. Hiába a liberális lakáspiac, azaz például szabad szerződéskötés és lakbérmegállapodás, csekély számban jelennek meg befektetők ezen a piacon. Mindez arra utal, hogy olyan intézményi, szabályozási korlátok vannak érvényben, amelyek gátolják a bérlakások nagyobb számú megjelenését. Jelenleg egyébként mintegy 110-115 ezer önkormányzati, s körülbelül 30-35 ezer közvetlenül az állam kezében lévő bérlakás van a piacon - mondta a szakember. Aligha túlzás kijelenteni, hogy a jogszabályi környezet egyáltalán nem kedvező a kiadási célú ingatlanok szaporodásának, mert a bérlő, és a kiadó sem érezheti biztonságban magát. (Népszava, 2017. június 24., 2. oldal)




Pénzügy




A posta ezentúl pénzügyi ismereteket is kézbesít
Már a postákon is hozzá lehet jutni a mindennapi pénzügyi ismereteket terjesztő általános és szezonális információkhoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Posta együttműködési megállapodása értelmében. A posta egész évben, illetve egy-egy tájékoztató kampányhoz kapcsolódva elérhetővé teszi fiókjaiban és más felületein is a jegybank tájékoztató kiadványait és társadalmi célú rövidfilmjeit – írja a Magyar Idők. Jelenleg is zajló nyár eleji lakossági kampányában az MNB főként az utazáshoz kötődő pénzügyi tudnivalókra - például az utasbiztosításokra, a bankkártya- és hitelkártya-használatra - hívja fel a figyelmet honlapján, Facebook-oldalán, több kereskedelmi áruházlánc üzletében, és a mostani megállapodás alapján már a postafiókokban is. A tervek szerint az őszi iskolakezdés idején a diákok pénzügyei kerülnek majd a tájékoztatás középpontjába, az évvégén pedig leginkább a karácsonyi hitelek és a gépjármű-biztosítások jellemzőiről szóló kiadványok lesznek elérhetők. A jegybanki közlemény utalt a pénzügyi kultúra területén végzett nemzetközi felmérésre, amely szerint Magyarország felnőtt lakosságának jelentős része nem kellő körültekintéssel tervezi pénzügyeit, és a fontosabb döntések előtt sem tájékozódik alaposan. A nemzeti bank a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében kész újabb partnerekkel is hasonló megállapodásokat kötni. (Magyar Idők, 2017. június 24., 14. oldal)





]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1042034