<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Sat, 23 May 2020 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>






2020. május 23.





Dezső napja (holnap Eszter, Eliza napja lesz)





Forint árfolyam május 22-én:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07





Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!







Egészségügy




Csikorogva indul újra a magánegészségügy
Május negyedikétől fogadhatnak ismét pácienseket az egészségügyi magánszolgáltatók, ám a koronavírus-fertőzés elkerülését szolgáló fokozott biztonsági intézkedések lassítják a betegfogadást. Becslések szerint a piaci bevételeik hatvan százalékát vesztették el a járvány ideje alatt. A magánellátók is éppolyan szigorú biztonsági szabályok mellett nyithatták újra a rendeléseket és a műtőiket mint az államiak. Azaz kizárólag előzetes telefonos egyeztetés után, óránként legfeljebb négy pácienst fogadhatnak az orvosaik, és őket is csak azután, hogy a bejáratnál átestek a koronavírus-fertőzés gyanúját kizáró szűrésen. Szigorú előírás az is, hogy csak azt lehet felvenni tervezett beavatkozásra, akinél elvégezték a koronavírus-kimutatásra szolgáló PCR-tesztet és az eredménye negatív. - A Budai Egészségközpont (BEK) ellátóhelyein csaknem minden szolgáltatás elindult , de csak fokozatosan lépegetünk előre – nyilatkozta a Népszavának Varga Péter Pál, a cég alapító-tulajdonos főigazgatója. „A legfontosabb az, hogy aki ide bejön, az nyugodt lehessen afelől, hogy itt nem kaphatja el a vírust. Éppen ezért már a járványügyi intézkedések elejétől rendszeresen teszteljük a dolgozóinkat, és szükség esetén beérkező betegeinket is.” Zajlik az előjegyzés, a szolgáltatásokra telefonon lehet bejelentkezni, a váróhelyiségben a szakrendelés előtt négy betegnél több nem tartózkodhat és be kell tartani a biztonsági előírásokat. Az intézménybe csak az léphet be, aki átesett az előszűrésen. - Az Affidea szakrendelései, ha lassan is, de beindultak, az első héten még nehezen tisztázódott, hogy végül is mihez kell és mihez nem PCR vizsgálat - mondta Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg szakellátási területének orvosigazgatója. Már minden szakrendelés elérhető, kivéve a vírus terjedése szempontjából a legkockázatosabbak, az endoszkópos beavatkozások. A szigorú biztonsági előírások miatt jóval kevesebb beteget tudnak fogadni, mint a járványt megelőző hónapokban. A járvány alatt várólistára került páciensek elsősorban nőgyógyászati, mozgásszervi, sebészeti ellátásokra érkeznek. (nepszava.hu, 2020. május 20., 07:40)


Átfogó reformot sürget az orvosi kamara a járvány után
Az egészségügy átalakításáról tárgyalt a múlt héten Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Orvosi Kamara elnökével. Kincses Gyula közölte, az egyeztetésen arról volt szó, hogy hogyan lehet olyan egészségügyi rendszert kialakítani a koronavírus-járvány okozta válság után, amely egy korszerű szerkezetben, igazságos, minőségi ellátást biztosítva tud költséghatékonyan működni, és reagálni az új helyzetekre. Az orvosi kamara szerint a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó egészségügyre lesz szükség a válság után. „Azaz egy jobban szervezett, tisztázott feladatú, tisztázott betegutakra épülő egészségügy kell – fogalmazott a szakember. – Amelyben elsődlegesen a lakosságközeli, megerősített, más típusú járóbetegközpontok adják az ellátás zömét, ugyanakkor a kórházrendszerben meg kell erősödnie a regionális centrumoknak, a speciális ellátási igényeket biztosító különleges ellátásokkal.” A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint azonban az egészségügy megújításához rendezni kell az ágazatban dolgozók bérét is. Bértáblájukban a Magyarországon tartáshoz szükséges szintet az osztrák bérek 50 százalékában határozták meg – tette hozzá. A bérrendezés ugyanakkor nem oldja meg az ágazat minden problémáját, emelte ki a szakember, aki szerint egyszerre kell a bérkérdést rendezni, párhuzamosan a hálapénzkivezetéssel. „Szükség van transzparens, átlátható szakmai szabályokra, egy korszerűbb, fenntarthatóbb szerkezetre” – fogalmazott. (infostart.hu, 2020. május 20., 06:00)




Oktatás




Iskolanyitás kérdőjelekkel – Dupla terhelés a pedagógusokon
A pedagógusokat és a szakmai szervezeteket is megosztja a köznevelési államtitkár szerdai bejelentése, miszerint június 2-tól – bár a járványhelyzet még nem ért véget – feloldják a március 14-én elrendelt intézménylátogatási tilalmat. Az iskolák nemcsak a gyermekfelügylelet miatt, hanem oktatási céllal is nyitva tarthatnak majd, miközben a tanév végéig, vagyis június 15-ig a tantermen kívüli digitális munkarend is érvényben marad. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, de mint mondta, nem lesznek „klasszikus” tanítási órák, a diákok kisebb csoportos foglalkozásokon vagy a tanévzáráshoz szükséges egyéni konzultációkon vehetnek majd részt. Azt viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy egy tanárnak egyszerre kelljen részt vennie az iskolai munkában és a digitális távoktatásban is. Úgy véli, az iskolák megnyitása elsősorban az alsóbb évfolyamokat fogja érinteni, de tömeges megjelenésre nem számít. Egy vidéki általános iskola alsós évfolyamán tanító pedagógus viszont arról számolt be a Népszavának, hogy az eddigi visszajelzések alapján osztályának mintegy 80 százaléka vissza akar menni az iskolába. Pontos munkaterv még nincs, de abban bízik, hogy a foglalkozásokat a pedagógiai asszisztensek segítségével meg tudják majd oldani. – Ha arra kötelezik a tanárokat, hogy a digitális távoktatást is folytassák és gyermekfelügyeletet, iskolai foglalkozásokat is tartsanak, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője beszélt a lapnak. Az szerinte is elfogadható, hogy a diákok nem kötelezően, hanem saját és szüleik döntése alapján látogathatják az iskolákat, de akkor ennek a pedagógusok esetében is így kellene lennie. Felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok iskolában nincs pedagógiai asszisztens, ugyanakkor alig találni olyan intézményt, ahol a tanári kar nagyobb része nem 50 éven felüli lenne, így félő, hogy a veszélyeztetett korcsoportba tartozó pedagógusokat is berendelhetik az iskolába, ha be akarják tartani a kislétszámú csoportokra vonatkozó utasítást. (nepszava.hu, 2020. május 22., 06:20)




Hazai gazdaság




Eredményes a vissza nem térítendő támogatás
A Denso Gyártó Magyarország Kft. 3800 dolgozójának munkahelyét védte meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a kormány által nyújtott 310,75 millió forintos vissza nem térítendő támogatás – mondta az innovációs és technológiai miniszter Székesfehérváron. Palkovics László a munkahelyvédelmi bértámogatói okirat átadását megelőzően arról beszélt, hogy a Denso a nagyvállalatok közül elsőként nyújtotta be kérelmét a támogatásra, és a kért összeget megkapta. A miniszter a távirati iroda beszámolója szerint jelezte, hogy munkahelyvédelmi bértámogatásra, amelynek keretében elbocsátás helyett csökkentett munkaidőben lehet foglalkoztatni a dolgozókat, eddig csaknem 120 ezer munkavállalóra adtak be kérelmet, ebből 59 ezerre már megkapták a támogatást. A kutatás-fejlesztési munkakörben foglalkoztatottak után járó kedvezményre mintegy tízezer kérelem érkezett, és 5200 munkavállaló esetében már döntöttek is a támogatásról. A szeptemberig tartó ingyenes informatikai képzésre már több mint 54 ezren jelentkeztek – mondta. Megemlítette a héten bejelentett, nyolcvanmilliárd forint keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási programot is, amely hetvenezer ember munkába állását segítheti. (magyarhirlap.hu, 2020. május 23., 04:29)




Kiskereskedelem




Megmenekülhetnek a vidéki boltok
Jelenleg nagyjából másfél millió embert érint az országban, hogy a járvánnyal jelentkező válság hatására egyre több gyengébb tőkeerejű, kisebb magyar kereskedelmi vállalkozás szorulhat ki a lakossági fogyasztási piacról. Az elmúlt években az áruházláncok számára a korlátozott vásárlóerő miatt nem vonzó, kétezer fős lélekszám alatti településeken néhol már bezárt az egyetlen élelmiszer- és vegyesbolt, emiatt távolabbra kell menniük a lakosoknak még az alapvető termékekért is. Mostanra pedig újra a megszűnés határán egyensúlyoz több ezer családi vállalkozásban vagy kkv-ként működtetett vidéki „sarki fűszeres”, ahol jellemzően egy-három fővel, naponta a helyi igények szerint csupán néhány órán át árusítanak friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket. – Főként a kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeken szűntek meg a boltok, illetve fenyegeti őket most ez a veszély. Az ország háromezer-kétszáz településéből kétezer-négyszáznak kétezernél kevesebb az állandó lakosa, ez esetben olyan falvakról is szó van, ahol csak néhány tucatnyian vagy néhány százan élnek. A vidéki élelmiszer-értékesítési láncban mégis fontos szerepet töltenek be ezek az egységek, amelyek franchise hálózatokban vagy teljesen önállóan üzemelnek, és körülbelül másfél millió ember napi élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá például Baranya, Somogy, Zala, Vas, Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyékben – mondta az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, amelynek kétezer-négyszáz tagú rendszerében országszerte ezeregyszáz ilyen üzletet számolnak. Zs. Szőke Zoltán kifejtette: jellemzően megbecsülik a szakképzett dolgozókat, akiket a boltokban évek óta az előírások szerint alkalmaznak, a legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából tízezren dolgoznak. (magyarnemzet.hu, 2020. május 21., 05:45)




Mezőgazdaság




25 milliárd forinttal segíti a kormány az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat
Az Agrárminisztérium (AM) - a jelenleg is elérhető támogatási formák mellett - a Gazdaságvédelmi Alap által biztosított 25 milliárd forintnyi többletforrás felhasználásával több olyan támogatási konstrukciót hirdet meg, amelyek segítik a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésében - közölte Nagy István agrárminiszter. A miniszter a szaktárca közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Ezek a kezdeményezések csaknem 35 ezer vállalkozást, ezeken keresztül mintegy 140 ezer foglalkoztatottat érintenek. A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői - emelte ki Nagy István. Hozzátette, hogy a válságkezelési intézkedéseik finanszírozása érdekében külön egymilliárd forintos vissza nem térítendő többlettámogatásban részesülnek a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői szervezetek. Ennek keretében a termékeik karitatív szervezeteken keresztül történő ingyenes szétosztása és a termelői szervezetek által végrehajtott, a fogyasztás ösztönzését célzó promóciós és kommunikációs akciók támogathatók. (profitline.hu, 2020. május 22., 04:30)




Építőipar




Nyáron kezdhet talpra állni az építőipar
Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) arra számít, hogy az elmúlt két hónapban elmaradt megrendelések június közepén érkezhetnek. Koji László, a szervezet elnöke elmondta, idén az első negyedévben körülbelül ugyanakkora volt az építőipar teljesítménye, mint az elmúlt év hasonló időszakában, viszont járvány miatt két hónapig nem volt megrendelésük. Most a kérdés az, hogy a mikro- és kisvállalkozások miként élik túl ezeket a hónapokat, hiszen az ilyen cégeknek jellemzően 1-1,5 havi tartalékuk van - fűzte hozzá. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyelőre vidéken nőtt meg a megrendelések száma. Koji László elmondta azt is, ebben a helyzetben azt javasolják a kormánynak, hogy vegye figyelembe, az építőipar is egy kiemelt szektor, ezért kérik, bizonyos állami munkák előkészítésének felgyorsítását. "Új pályára kell állítani az építőipart (...), hogy szintet tudjon lépni szervezettségben, digitalizációban, tudásban, épületenergetikában. És ahhoz, hogy mi jobbak legyünk a háttériparunknak, az anyagiparnak is olyan fejlesztésekre van szüksége, amelyeknek köszönhetően sokkal komplexebb, gyorsabban beépíthető, élő munkát is spóroló anyagokat tud gyártani" – fogalmazott. (portfolio.hu, 2020. május 19., 09:39)




Ingatlanpiac




Kiderült: ennyit hajlandók engedni az árból a lakáseladók, ezek a motivációik
A lakáseladást tervezők legnagyobb része, 46 százaléka maximum 5 százalékot engedne az árból, közel 29 százalékuk pedig 10 százalékkal is hajlandó lenne lejjebb vinni az árat az ingatlan.com nem reprezentatív felmérése szerint. Több mint 15 százalékuk ugyanakkor nem hajlandó olcsóbban adni az adott lakást. A lakásukat eladásra hirdetők táborában pedig mindössze 16 százalék mondta sürgősnek az értékesítést. Emögött az állhat, hogy az eladók 66-77 százaléka egyelőre biztonságban érzi munkahelyét, jövedelmét. Valamint több mint 50 százalékuknak mindegy, hogy a vevő azonnal fizet vagy hitellel együtt vásárol. 18 százalékos azoknak az aránya, akik viszont azonnali fizetés esetén még árengedményt is hajlandóak adni. A lakásukat piacra dobó tulajdonosok nagyobb része a hirdetési árat magától nem vinné lejjebb, ha viszont komoly vevő jön, akkor változik a felállás - többek között ez derül ki az ingatlan.com ingatlanjukat eladásra vagy kiadásra hirdető tulajdonosok körében május közepén végzett – nem reprezentatív – felméréséből, amelyben több mint 1200 vettek részt. A végeredmény szerint a lakáseladást tervezők többsége - 31 százaléka - a saját élethelyzete változása miatt döntött úgy, hogy eladásra kínálja az ingatlanát. Közel 16 százalékuk kisebb lakást szeretne, majdnem ugyanennyien, 15,3 százalék pedig nagyobb lakásba menne. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy a koronavírus-járvány ellenére az ingatlan adásvételek mögött álló élethelyzet változások ugyanúgy megtörténtek mint korábban. Ez pedig a lakáspiac újraindulását segítheti a korlátozások megszűnését követően. (blikk.hu, 2020. május 19., 08:11)




Turizmus




Magasabb fokozatra kapcsol a magyar idegenforgalmi szektor
Hazai magánszállodások és ötcsillagos hoteleket működtető cégek egyaránt részesülnek állami támogatásban a hazai turizmus helyreállítása érdekében. - A magyarországi szálláshelyek teljes körű felújítását célzó program utolsó szakaszára, valamint további turisztikai fejlesztésekre újabb 150 milliárd forintot biztosít a kormány – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója Alsópáhokon. Guller Zoltán a Kolping Hotel fejlesztéseinek átadása és egy újabb alapkőletétel alkalmából elmondta: minden magánszálláshely szobánként egymillió forint támogatást kap felújításra még idén. Mint azt a távirati iroda beszámolója szerint elmondta: a vírus okozta válságból való kilábalást a fejlesztések folytatása segíti, így a turizmusban a kormány még magasabb fokozatra kapcsolt, amikor a fejlesztésekről döntött. Folytatódnak a strandok, csúszdák, Tourinform Irodák fejlesztései, a Bahart több milliárd forintért vásárol hajókat, illetve szállodák és panziók épülnek, továbbá több mint száz attrakciófejlesztés zajlik jelenleg is. A Kolping Hotel kalandparkjának most induló fejlesztésére a kormány 950 millió forint támogatást biztosított – tette még hozzá. A vezérigazgató bejelentette, hogy új szakaszba lép a Kisfaludy Program, még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a száz szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén, harmincöt szálloda építése és fejlesztése eredményeként 1500 új szoba jön létre, és 4200 megszépült szoba áll majd a vendégek rendelkezésére. (magyarhirlap.hu, 2020. május 20., 03:59)




Autópiac




Negyedére esett az új autók forgalomba helyezése Európában
Áprilisban a valaha regisztrált legnagyobb mértékben, kevesebb mint a negyedére esett vissza a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA kedden publikált jelentése szerint. Magyarországon áprilisban a negyedik, az év első négy hónapjában pedig a második legkisebb mértékben csökkentek a forgalomba helyezések az EU-ban. A járványvédelmi korlátozások első teljes hónapjában, áprilisban 76,3 százalékkal csökkent az Európai Unióban fogalomba helyezett új autók száma az egy évvel korábbihoz képest. Az áprilisi éves csökkenés mértéke a statisztikák vezetése óta a legnagyobb. Januárban 7,5 százalékkal kevesebb autót helyeztek forgalomba mint egy évvel korábban, februárban 7,4 százalékkal kevesebbet, márciusban pedig már 55,1 százalékkal kevesebbet. Áprilisban 271 ezer új autót helyeztek forgalomba a 2019 áprilisi 1,143 millióval szemben. Az Európai Unió mind a 27 tagállamában kétszámjegyű volt a forgalomba helyezett autók számának éves csökkenése. Magyarországon áprilisban 6170 új autót helyeztek forgalomba, 50,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 12,4 ezernél. Az első négy hónapban pedig 38,8 ezret, 16,9 százalékkal kevesebbet a tavalyi 46,7 ezernél. (hirado.hu, 2020. május 19., 09:37)




Pénzügy




Stabilitásnövelő gazdaságpolitika
Az Állami Számvevőszék befejezte a Pénzügyminisztérium és az Államadósság-kezelő Központ Zrt. 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését – közölte honlapján a számvevőszék. Az ÁSZ megállapította, hogy az adósság-kezelési stratégia és az ehhez kapcsolódó finanszírozási intézkedések eredményesen járultak hozzá a bruttó devizaadósság folyamatos csökkenéséhez az ellenőrzött években. Az államadósság-kezelés elősegítette az államháztartás bruttó külső adósságának, ezáltal pedig Magyarország külső sérülékenységének a mérséklődését. Mindez azért fontos, mert a külső sérülékenység növekedése miatt az államháztartás által teljesített kiadások emelkednek, ami a társadalom részéről növekvő hozzájárulást kíván. Továbbá akadályozza más, társadalmi szempontból fontos állami feladatok ellátását, valamint ezek fejlesztésének finanszírozását. A bruttó devizaadósság részarányának csökkenésére vonatkozó célkitűzés teljesült. (magyarhirlap.hu, 2020. május 20., 03:21)


Rekordot döntöttek a vállalati hitelek
Márciusban újra csúcsot döntött a céges hitelek állománya: a nem pénzügyi vállalatoknál lévő hitelek mennyisége meghaladta a 9040 milliárd forintot, ami éves szinten 18,5 százalékos bővülés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint önmagában a március is jelentős növekedést hozott, hiszen egyetlen hónap alatt csaknem 500 milliárd forinttal duzzadt az állomány. Ami a portfólió összetételét illeti, az egyéb, éven belüli lejáratú hiteleknél (ez döntően a forgóeszköz-finanszírozást jelenti) volt a leglátványosabb a növekedés, a mennyiségük pontosan a másfélszeresére, 1013 milliárd forintra ugrott egy év alatt. Nagyon erős, 24,5 százalékos emelkedést mutatnak az MNB adatai az öt éven túli lejáratú – tehát döntően beruházási célú – hiteleknél is, amelyek mennyisége már bőven meghaladta a 4200 milliárd forintot. A folyószámlahiteleknél már jóval szerényebb, de még így is majdnem 10 százalékos bővülést mutatnak a jegybanki statisztikák közel 1600 milliárd forintos március végi állomány mellett. Az egy és öt év közötti lejáratú kölcsönöknél 5 százalékos növekedés mutatkozott tizenkét hónapos időtávon, valamivel több, mint 2200 milliárdos állomány mellett. Figyelemre méltó, hogy a céges devizahitelek mennyisége is 27,6 százalékkal, 4100 milliárd forint közelébe emelkedett egy év alatt, ám ebben szerepe lehetett az átértékelődésnek is. Mindezek alapján a forgóeszköz- és beruházási hitelek részesedése jelentősen emelkedett a portfólión belül: az előbbieké 8,8-ről 11,2, az utóbbiaké pedig 44,5-ről 46,7 százalékra. A folyószámlahitelek viszont már csak 17,6 százalékát adták a teljes állománynak az első negyedév végén, szemben a 2019. márciusi 19 százalékkal. (vg.hu, 2020. május 20., 07:15)







]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1071305