<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Mon, 25 Mar 2019 00:00:00 +0100<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>




2019. március 25.



Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!



Március 25.: Irén, Írisz



Forint árfolyam március 24-én:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07




Belpolitika




Ma kezdik az értesítők kézbesítését az EP-választásra
Ma kezdik kézbesíteni a 7,9 millió választópolgárnak a májusi európai parlamenti (EP-) választásról szóló értesítőt. A Nemzeti Választási Iroda névre szóló küldeményében arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy szerepelnek az európai parlamenti választás névjegyzékben, és melyik szavazókörben tudnak élni választójogukkal. Az értesítők nyomtatása a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően pénteken kezdődött meg, azok kiküldésével az iroda a Magyar Postát bízta meg. A 7,9 millió választópolgárnak legkésőbb április 5-éig postázzák az értesítőt a lakcímükre arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Ha valaki ezt nem kapja meg, akkor a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki. Azoknak, akik még nem nagykorúak, de a május 26-ai választásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítőt. Az értesítő a választópolgár személyes adatai közül csak a nevet, születési nevet, születési időt és a lakcímét tartalmazza. (orientpress.hu, 2019. március 25., 09:23)


A negyedik hely jutott Jávornak
Politikai értelemben a harmadik, közjogi értelemben a negyedik helyet kapta az MSZP-Párbeszéd közös európai parlamenti listáján Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője - közölte a szocialisták választmányi ülése után Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint egy baloldali-zöld koalíció jön létre, és ez az európai minták alapján természetes. Azt viszont szomorúan konstatálta Karácsony, hogy csak ez a két párt, amelyik képes szövetségben gondolkodni - noha év elején úgy tűnt, átfogó ellenzéki szövetség formálódhat. Tóth Bertalan szocialista pártelnök ismét megerősítette, hogy nem veszi át brüsszeli mandátumát, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor szocialista politikust követően Jávor Benedek lesz a befutó az EP-megmérettetésen. A pártszövetség ugyanis három biztos hellyel számol, ehhez mintegy 13 százalékot kellene elérni. (Népszava, 2019. március 25., 3. oldal)




Egészségügy




Emmi: hatan fertőződnek meg évente tuberkulózisban Magyarországon
A nagyon ritka betegségek közé tartozik a tuberkulózis, vagyis a tbc Magyarországon - mondta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. Felidézte, hogy Magyarországon százezer emberre vetítve évente hatan betegednek meg tbc-ben, és tavaly mindössze három 14 évesnél fiatalabb gyerek kapta el ezt a betegséget, ami az egész világon kiemelkedőnek számít. - Ha így halad a kór visszaszorulása, akkor teljesen eltűnhet az országból - tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy a betegség visszaszorulásában nagy szerepet játszottak a múlt században meghozott egészségügyi intézkedések, például az oltások; ezek jótékony hatásai mostanra beértek, ezért szorulhatott vissza ennyire a tbc. (m1 - Ma Reggel, 2019. március 25., 06:41)


Késlekedik a járóbeteg-ellátók bő hatoda
Az összes fekvőbeteg-intézmény és a gyógyszertár, a háziorvosok 87 százaléka, a járóbeteg-intézményeknek pedig a 85 százaléka használja naponta az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (EESZT) elérhető betegadatokat. A felhőben már több mint 500 millió beteginformáció érhető el. A program 22,86 milliárd forintból valósult meg – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A szolgáltatók csatlakozása folyamatos, de arra a kérdésre, hogy a csatlakozás miért nem teljes körű, nem kaptunk választ. A jogszabály 2017. november 1-jei határidőt adott a szolgáltatási térhez való csatlakozásra a közfinanszírozott egészségügyi intézményeknek, a háziorvosoknak és a gyógyszertáraknak, egy évvel később pedig az Országos Mentőszolgálat és azok a magánszolgáltatók is a rendszer részeivé váltak, amelyeknek korábban is elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségük volt. Az ÁEEK érdeklődésünkre közölte, a rendszer 2017-es indulása óta a páciensek több mint 176 millió e-receptet váltottak ki, egy átlagos hétköznapon több mint 800 ezer e-recept érkezik a rendszerbe, az orvosok pedig már csaknem tízmillió alkalommal kérdeztek le kórtörténeti adatot. (Világgazdaság, 2019. március 25., 3. oldal)




Oktatás




Növelnék az egyetemek versenyképességét
A felsőoktatásban elköltött kutatás-fejlesztési, azaz K+F kiadások növelésében kulcsszerepet játszhat a vállalatokkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal közösen kialakított „kiválósági központok” számának növelése – állapította meg versenyképességi jelentésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Elemzésükben azt írták: ezek a központok olyan stratégiai területeken létrejövő műhelyek, amelyek hasznosítják az egyetemi szellemi potenciált és lehetővé teszik a vállalatok számára specializált humán tőke és alapkutatások hozzáférését. „Segíthet továbbá az egyes kiválósági központokon belül lefedett kutatási területek kibővítése és a résztvevő felek számára előnyös együttműködések erősítése” – mutattak rá. Az MNB felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a felsőoktatási ágazatban K+F-re fordított források területén elmaradásban van: az OECD-országok és Ausztria is a magyar szint kétszeresét költi erre a területre GDP arányosan (0,4 százalékot), míg a régiós országok átlaga még ennél is magasabb (0,5 százalék). „Javasoljuk a felsőoktatás olyan irányú fejlesztését, ami ezt az szektort ismét a K+F tevékenységek motorjává teszi. A kutatási ráfordítások növekedéséből az eszközpark fejlesztésen felül a kutatási tevékenységet végzők bérszínvonalának emelését is meg kellene valósítani” – hangsúlyozták. Szorgalmazzák továbbá a felsőoktatásban a versengő környezet kialakítását. Ehhez támogatni kellene minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárul az egyetemek hírnevének növeléséhez, aminek egyik útja lehet az interneten hallgatható kurzusok bevezetése. (Magyar Hírlap, 2019. március 25., 2. oldal)




Hazai gazdaság




Tovább romlott a GKI konjunktúraindexe
A márciusi romlás - a februárihoz hasonlóan - az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis február után márciusban is kissé javultak, s gyakorlatilag elérték tavaly év végi szintjüket - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A felmérés szerint a konjunktúraindex a februári 6,7 pontról 6,2 pontra csökkent márciusban. Az üzleti bizalmi index 12,1 pontra csökkent az előző havi 12,9 pontról, a fogyasztói bizalmi index viszont mínusz 11,1 pontról mínusz 10,7 pontra javult márciusban. Az üzleti várakozások december óta, ha nem is jelentősen, de folyamatosan romlanak, főleg az ipari bizalmi index csökkenése miatt. Az iparban gyengültek a termelési várakozások, s romlott a megítélése a készleteknek és a rendelésállománynak - de ezen belül az exporténak nem. A beruházási szándék a tavalyi szerény növekedés folytatódására utal. Az építőipari bizalmi index 2018 második felétől egy viszonylag szűk sávban mozog, s a februári növekedést márciusban az év eleji szintre való visszaesés követte. A magas- és mélyépítő cégek kilátásai egyaránt kissé rosszabbak lettek. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség és a rendelésállományok értékelése is enyhén romlott. A kereskedelmi bizalmi index márciusban négyhavi csökkenés, majd egyhavi stagnálás után emelkedett, s ezzel újra az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv felső széléhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése jelentősen javult, míg a rendelések várható alakulását némileg pesszimistábban látták a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index márciusi emelkedése ellenére sem érte el múlt év végi - ez év eleji szintjét. A jelenlegi üzletmenet megítélése és a forgalmi várakozások javultak, az elmúlt időszaki forgalom megítélése viszont kissé romlott. A foglalkoztatási szándék múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése márciusban minden ágazatban folytatódott, s bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült. (mfor.hu, 2019. március 25., 08:38)




Vállalatok és piacok




Tarolnak a gyógyszeripari szabadalmak
A múlt év végén 28 677 hatályos szabadalom volt Magyarországon, kilenc százalékkal több, mint egy évvel korábban – közölték a Világgazdasággal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH). Az összesítés szerint 91 százalékos többségben vannak a hatályosított európai szabadalmak, a fennmaradó hányad nemzeti úton megadott oltalom. A nemzeti védjegyoltalmak száma az előző évekhez hasonlóan csaknem 55 ezer volt, a hazánkban hatályos nemzetközi – az úgynevezett madridi rendszeren keresztül lajstromozott – védjegyek állománya pedig meghaladta a 87 ezret. Emellett a múlt év végén 847 nemzeti használatiminta-oltalom és 3558 nemzeti formatervezési minta volt hatályban, a Magyarországon is hatályos uniós formatervezési minták száma pedig 750 ezerre volt tehető. A Visegrádi Szabadalmi Intézet tavaly 127 nemzetközi kutatási és hat nemzetközi elővizsgálati jelentést állított ki, ennek a 29 százaléka jutott el az SZTNH-hoz. A kutatási díjat az ügyek 88 százalékában visszatérítették. Gazdasági súlyához képest Magyarország erősen felülreprezentált volt a V4-ek között: a kérelmek 55 százaléka volt lengyel, 26 százaléka magyar, 16 százaléka cseh és 3 százaléka szlovák. A magyar gazdaság iránti növekvő külföldi érdeklődés az SZTNH szerint abból is látszik, hogy 9 százalékkal 5225-re nőtt az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott európai szabadalmak magyarországi hatályosítása iránti kérelmek száma. (Világgazdaság, 2019. március 25., 4. oldal)




Mezőgazdaság




Folytatódik a zártkertek programja
Kétmilliárd forint keretösszeggel újraindul a zártkertek megújítását szolgáló program - jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén. A tárcavezető szerint a program célja, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újrakezdődhessen a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön. Azok az önkormányzatok, amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fejlesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számíthatnak, fejlesztésenként tízmillió forint helyett húszmillióra pályázhatnak. Nagy István emlékeztetett rá, hogy a zártkerti revitalizációs programot még 2015-ben, a Tanyafejlesztési program részeként indította a szaktárca, 2017-ben pedig már önálló programként zajlott, szintén kétmilliárd forintos keretből. A miniszter elismerően szólt az oszkói Hegypásztor Kör munkájáról, amely a vasi hegyháton nemcsak a gyümölcstermesztésben, az őshonos fajták génmegőrzésében, de a népi építészet és a népi kultúra megőrzésében is az élen jár. (Magyar Nemzet, 2019. március 25., 12. oldal)




Ingatlanpiac




Manapság sem álom a kiút a mamahotelből
Az elmúlt évek lakáspiaci változásai nehéz helyzetbe hozták azokat a fiatalokat, köztük egyetemistákat, pályakezdőket, akik az első lakásuk megvásárlását tervezik. Ha nincsen saját lakásuk, és a családtól sem kaphatnak többmilliós segítséget, akkor a lakásvásárláshoz szükséges hitel önrészének előteremtése is nehézkes. Az Ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy egy fiatal vagy egy fiatal pár mennyi idő alatt takaríthat meg akkora összeget, amellyel már belevághatnak egy kis – maximum negyven négyzetméteres – lakás megvásárlásába. A jelenlegi szabályok szerint az ingatlan értékének legalább húsz százalékával kell rendelkeznie annak, aki hitelre szeretne vásárolni. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint már a 2011-es népszámlálás idején is minden harmadik 20–39 éves fiatal mamahotelben lakott, ami több mint 200 ezer embert érintett. Azóta pedig még inkább kitolódott az önállósodás átlagéletkora, ami részben a 4–5 éve tartó lakásdrágulásnak is köszönhető. A már keresettel rendelkező fiatalok a megspórolt bérleti díjból viszont összegyűjthetik a lakásvásárláshoz szükséges önrészt. Az Ingatlan.com adatai szerint az olcsónak számító, maximum negyven négyzetméteres kiadó lakásokért Budapesten százezer forint bérleti díjat kell fizetni, a hasonló kategóriába tartozó eladó lakások átlagára pedig 21,6 millió forint volt. Az Ingatlan.com becslése szerint Budapesten átlagosan, a feltételezett tízszázalékos éves lakás- és bérleti díj emelkedését is figyelembe véve 43 havi bérleti díj megtakarításával jöhet össze egy olcsóbb garzonhoz szükséges önrész. (Magyar Hírlap, 2019. március 25., 10. oldal)




Pénzügy




Már nem szükséges applikáció az e-kárbejelentő használatához
Már webes felületen, azaz akár a telefon böngészőjével, laptopon, tableten vagy asztali számítógépen is kitölthető a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) eddig csak applikációként használható digitális kárbejelentője - közölte a szervezet. Az alkalmazást idén januári indulása óta 173 ezren töltötték le, a biztosítótársaságokhoz ezzel elküldött kárbejelentések száma meghaladja az 1200-at - közölték. Februárban, az indulást követő első teljes hónapban 570 e-kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, miközben a kgfb-piacon résztvevő tizenhárom társasághoz 16 027 kárbejelentés érkezett. Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbben 20-25 perc, vagy annál rövidebb idő alatt töltik ki mobiltelefonjukon az e-kárbejelentőt. A gyorsabb ügyintézést segíti, hogy az ekar.hu oldalon már található egy demo változat is. Az alkalmazás még nem használható casco károk rögzítésére. Az alkalmazás és a webes felület jelenleg két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni. A papíralapú, kék-sárga nyomtatványt pedig továbbra is mindenki szabadon választhatja a balesetek bejelentéséhez. Azokban az esetekben, amelyekben az e-kárbejelentő alkalmazás valamilyen okból nem használható (például külföldi vagy biztosítatlan gépjármű esetén), továbbra is a hagyományos kék-sárga nyomtatványra lesz szükség. (profitline.hu, 2019. március 25., 11:00)


Kemény büntetés a jegybanktól a Magyar Posta biztosítóinak
Egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt születtek intézkedések és rótt ki bírságot.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re. Az MNB közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését. A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre. A jegybank a bírságösszeget a biztosítók piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlya, és száma alapján állapította meg. A biztosítóknak 2019. június 30-ig (a kgfb-t érintő egyes hiányosságoknál szeptember 30-ig) kell írásban tájékoztatniuk az MNB-t a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseikről. Az MNB jogsértésként azonosította, hogy a Magyar Posta Biztosító kgfb termékével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. (infostart.hu, 2019. március 25., 11:05)


A fiatalok ma már többet tesznek félre
Egyre több fiatal gondol az öngondoskodásra: a K&H ifjúsági indexe szerint míg 2017 elején a 19-29 évesek mindössze három százaléka fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjra, addig 2018 elején már 11 százalékuk, 2018 végén pedig 14 százalékuk tett félre öngondoskodási céllal. Az index szerint 2018 végén a 19-29 évesek több mint 40 százalékának volt megtakarítása. Az öngondoskodás fontossága és tudatosítása szempontjából jelentős mutató, hogy a fiatalok 36 százaléka tudna áthidalni jövedelem nélkül három hónapnál hosszabb időt. A kutatás szerint egészségügyi célokra a fiatalok még nem tesznek félre, miközben a saját egészségükkel kapcsolatban nem túl derűlátók: 2018-ban folyamatosan nőtt az egészségükkel elégedetlenek száma, arányuk az év eleji 27-ről 37 százalékra nőtt. Közben azok, akik elégedettek, és nem gondolják, hogy romlana az egészségük, egyre kevesebben vannak, 40-ről 29 százalékra csökkent arányuk a múlt év végére. Nem könnyű vonzóvá tenni az egyes öngondoskodási formákat, mivel alacsonyak a hozamok. Tavaly a növekvő tőkepiaci hullámzás nyomán az önkéntes nyugdíjpénztárak például átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamveszteséget szenvedtek el. (Magyar Nemzet, 2019. március 25., 14. oldal)






]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1061610