<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Wed, 26 Feb 2020 00:00:00 +0100<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>





2020. február 26.





Edina napja (holnap Ákos, Bátor napja lesz)





Forint árfolyam február 25-én:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07





Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!





Belföld




Újabb kilépés a Jobbikból
Szávay István után szintén a tegnap jelentette be kilépését a Jobbikból Lokody Levente, a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének tagja, az erdélyi Maros megyei alapszervezet vezetője. - A szervezet Maros megyei alapszervezete is mától megszűnt létezni a bajtársak egyhangú határozatának köszönhetően. Szomorú az, hogy Erdélyben egyetlen egy alapszervezete sem maradt a Jobbiknak - írta a politikus a Facebook-oldalán. Lokody kilépését azzal indokolta, hogy a Jobbik mostanra szégyelli a jobboldaliságát, ezért nem tudja támogatni. Felidézte: az új elnök, Jakab Péter szerint mostantól nincs szükség nemzetpolitikai és emlékezetpolitikai értékrendű témákra, mert ezek megosztók, és akadályozhatják a baloldali szavazóbázisnak való megfelelést. (hirtv.hu, 2020. február 26., 07:51)




Egészségügy




Ezer beszállító hitelez a kórházaknak
Mintegy ezer kórházi beszállító nem kapta meg kifizetetlen számláinak ellenértékét az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) becslései szerint, azaz hozzávetőleg ennyien hitelezték a múlt év végén a magyar egészségügyet – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az OSZ főtitkára. Hozzátette, hogy a kormány a 100 millió forint alatti lejárt követeléssel rendelkező cégek kifizetésére csaknem 19 milliárd forintot különített el, a 100 millió feletti tartozások pedig összességében 49 milliárd forintra rúgnak. A szövetség nem reprezentatív felmérése szerint a kifizetések elég nagy szórást mutatnak: van, aki csaknem a teljes követelését megkapta, viszont több olyan cégről is tudnak, amely a követelése 50 százalékához sem jutott hozzá – ismertette Rásky László. A fizetési késedelmek okáról egyelőre nincs konkrét információ, de a felmérést március elején meg fogják ismételni. - Kedvező fejlemény, hogy a kormány meghallgatta a szövetség jelzéseit, és elkezdte a kisebb kórházi beszállítók kifizetését – értékelt a főtitkár. Január végén azonban egy olyan részleges adósságrendezést javasoltak, amely nem tett volna különbséget a cégek között. A kormány 98 céggel tárgyalt, a 100 millió forint alatti tartozások mindegyikének kifizetése megkezdődött, a 100 millió felettiek kifizetése viszont a legjobb esetben március első felében kezdődhet meg. A kormányzati tárgyalódelegációnak február 29-ig kell jelentést írnia a tárgyalásokról, és javaslatot tennie a kifizetés elveire – tette hozzá Rásky László. (vg.hu, 2020. február 26., 07:17)




Oktatás




Kásler csak a tanárok szemét próbálja kiszúrni a bejelentett pótlékkal
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) rámutatott: a pótlék nem béremelés, így azt a kormány bármikor visszavonhatja – írja a Népszava. A PSZ szerint megtévesztő volt Kásler Miklós humánminiszter hétfői bejelentése, miszerint júliustól tíz százalékkal emelkedik a tanárok bére ágazati szakmai pótlék bevezetésével. Az érdekképviselet rámutatott: a pótlék nem béremelés, így azt a kormány bármikor visszavonhatja. Ráadásul ez még a bérfelzárkóztatáshoz is kevés, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a pedagógusok keresete. A pótlékot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is elfogadhatatlannak tartja, amivel szerintük csak a tanárok szemét próbálják kiszúrni. Rámutattak: a tíz százalékos pótlék, figyelembe véve az idei vére jósolt inflációt (4-5 százalék) körülbelül nulla százalékos reálbér-növekedést jelent. Közben az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy „csekély” volt a tiltakozás az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen, így nincs olyan körülmény, amely akadályozná, hogy már idén szeptemberben bevezessék. Kásler Miklós figyelmét mintha teljesen elkerülte volna az az országos tiltakozóhullám, ami az új NAT január 31-ei bemutatása óta a mai napig sem csitult. (nepszava.hu, 2020. február 26., 07:30)




Hazai gazdaság




Állami támogatás zöldberuházásokra
Négymilliárd forint értékben jelennek meg hamarosan zöld gazdaságfejlesztési pályázatok – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László hangsúlyozta: a zöld gazdaságfejlesztési pályázattal a megújuló energia és az energiahatékonyság területén kapacitásfejlesztő vállalkozásokat segítik majd. A kis- és középvállalkozások energetikai és energiahatékonysági programjára – amely azt szolgálja, hogy a cégek húsz-harminc százalékkal csökkentsék rezsijüket – jelenleg harminckétmil­liárd forintos keret áll rendelkezésre. A négymilliárd forintos zöld gazdaságfejlesztési program azt szolgálja, hogy ezt az igényt kiszolgáló kapacitások jöjjenek létre az országon belül. György László arról is beszélt: több mint negyvenmilliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a vállalkozások az ipar 4.0-érettségüket növeljék, vagyis robotizáljanak, automatizáljanak, átszervezzék folyamataikat annak érdekében, hogy az egy főre eső termelékenységet fokozzák. (magyarhirlap.hu, 2020. február 26., 04:46)


Ősszel újabb pályázati dömping jöhet
Az év végéig mintegy 800-1000 milliárd forint értékben írhatnak ki új pályázatokat a 2014-2020-as uniós ciklus még elérhető forrásaiból – mondta a Világgazdaságnak Perényi Zsigmond, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Előrebocsátotta: a papírmunka felére csökkentését, illetve előminősítés bevezetését is tervezik a pályázatoknál. Perényi Zsigmond, az ITM államtitkára a Világgazdaságnak leszögezte: abban érdekeltek, hogy a magyar vállalatok, különösen a kkv-k minél több pályázati forráshoz jussanak. Rávilágított, hogy tavaly az eurózóna átlagos bővülési ütemének csaknem a háromszorosával, 4,9 százalékkal nőtt a hazai GDP, és ebből mintegy 1,2-1,5 százalékot a hazai és uniós fejlesztéspolitikai támogatások magyaráznak. Az Európai Bizottság a teljes Magyarországnak járó forráskeret 43 százalékát utalta át eddig, ez a részeredmény pedig szintén bizakodásra adhat okot Perényi Zsigmond szerint, hiszen a V4-ek között éllovasok vagyunk vele. Az a cél, hogy ez a mutató 2020 végére 43-ról 55 százalékra ugorjon. A közelgő 2021-2027-es uniós ciklus kapcsán az államtitkár előrebocsátotta: vizsgálják a kombinált hiteltermékek elterjesztését, a pilot programban már tesztelt, feltételesen visszatérítendő támogatási forma további térnyerésének lehetőségét. (vg.hu, 2020. február 26., 06:26)


367 800 forintra nőtt tavaly a magyar bruttó átlagkereset
Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve, így a tavalyi, éves átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint lett, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A decemberi kereseteket jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 270 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 278 000 forintot ért el, 13,1, illetve 13,2 százalékkal nőtt egy év alatt - tették hozzá. A reálkereset 2019-ben 7,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért 3,4 százalékos növekedése mellett. Január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 378 100 forintot ért el. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 244 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 252 100 forint volt. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 665 400 forint, és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 239 600 forint. (profitline.hu, 2020. február 26., 10:13)




Vállalatok és piacok




Béremelést kapnak a fizikai dolgozók a Magyar Suzukinál
Átlagosan 12 százalékos béremelést hajt végre a Magyar Suzuki Zrt., míg a fizikai dolgozói körében az átlagbér 13,4 százalékkal növekszik idén január elsejéig visszamenőlegesen. A Suzuki munkavállalói már márciustól az emelt összeget kapják, továbbá kéthavi bérnek megfelelő bónuszt is utal a vállalat az év során. A vállalat 2018-ban és 2019-ben összesen 30,5 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében. Idén, 2020-ban 13,4 százalékos béremelésben részesül a fizikai állomány, az átlag béremelés pedig 12 százalékos lesz a vállalatnál. Az idei bérfejlesztésben a korábbi évekhez hasonlóan szintén szerepet játszott az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes konzultáció. Az év elejétől visszamenőlegesen megítélt emelést a vállalat dolgozói már márciusban megkapják. A Magyar Suzuki munkavállalóinak 71 százaléka már több mint 10 éve dolgozik a cégnél. A stabil jövedelmen kívül versenyképes juttatási csomagot és fejlődési lehetőséget is kínálnak dolgozóiknak. Ennek megfelelően a vállalat, teljesítmény alapon kéthavi bónusszal támogatja munkavállalóit. (hrportal.hu, 2020. február 26., 08:16)




Mezőgazdaság




Tudásátadás Európában
Új európai kutatási projekt indult el SmartProtect néven januárban, amelynek célja a technológiai tudás áramlásának ösztönzése az Európai Unió egész területén és a regionális agrártudás és innovációs rendszerekben, valamint a kutatás és a gyakorlati intézkedések közötti tudásbeli szakadék megszüntetése. Az innovációs rendszerek összekapcsolásával elterjeszthetők az integrált növényvédelem (IPM) fejlett módszerei, amelyek a kertészeti növényvédelem hatékonyságát is segíthetik – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hivatalos honlapján. Ismertették, a SmartProtect célkitűzéseinek teljesítése esetén elterjeszthető az innováció a gazdák között, könnyebben elfogadhatóvá válhat az új szemléletmód, valamint csökkenthető a növényvédő szerek alkalmazása. Ezzel a termelés kevésbé lesz káros a környezetre, illetve növelhető az élelmiszer-biztonság is – közölték. Felhívták a figyelmet, hogy a projekt időtartama három év, tizenhat ipari és akadémiai partner összefogásában valósul meg, összesen kétmillió eurós költségvetés mellett. A projekt szervezését és ellenőrzését a Mezőgazdasági Kutatási Fejlesztési és Tanácsadó Központ végzi majd el. (magyarhirlap.hu, 2020. február 26., 04:46)




Építőipar




Az ÉVOSZ szerint idén is marad a korábbi lakásépítési lendület
Az idén is megmaradhat az elmúlt évekre jellemző lakásépítési lendület – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. Koji László erre reagálva elmondta: sokan előrehozták a lakásépítést, illetve a vásárlást, ugyanakkor olyanok is vannak, akik kivárnak arra számítva, hogy az idén is kedvező kormányzati intézkedések lesznek. A KSH adataiból arra lehet következtetni, hogy a lakásépítés lendülete az idén is kitart, a fő kérdés, hogy mi lesz 2021-től, hiszen másfél-két éves átfutási idő van a szektorban – fűzte hozzá. "Mi úgy látjuk az ÉVOSZ részéről, hogy jelenleg körülbelül 40 ezer új lakás építése van folyamatban, és ezek közül körülbelül 15 ezer olyan, amit még 5 százalékos áfával kezdtünk el, és azzal is fogjuk befejezni" – mondta, hozzátéve, hogy a kereskedelmi bankok továbbra is 3 és 5 százalék között finanszírozzák a lakásépítést, ami most megnyugtató. (propeller.hu, 2020. február 26., 08:16)


Januárban is nőtt az építőipari cégek száma, hiába fékezett be az ágazat
Az építőipari cégek számának növekedése 2020-ban sem állt meg, annak ellenére, hogy 2019 végén az építőipari termelés növekedése alacsonyabb fokozatba kapcsolt - közölte az Opten céginformációs szolgálat. A közleményben kiemelték, hogy az idén januárban az építőipari cégek száma kiemelkedő mértékben növekedett, adataik szerint 475 céget alapítottak, 402 céget pedig töröltek. Az ágazati cégszám növekedése folytatódott, ezzel több mint 54 ezer cég működik a szektorban. Az Opten elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2019-ben 21,7 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene, a növekedés év végére lassult, novemberben és decemberben már 10 százalék alá csökkent a bővülés üteme, a cégalapítási számok ugyanakkor továbbra is meghaladják a törölt cégek számát. A céginformációs szolgálat adatai szerint januárban 93 felszámolás indult építőipari céggel szemben, ami kiemelkedő érték az előző hónapokhoz képest, utoljára 2016-ban kúszott 100 fölé a havi ágazati felszámolási mutató. Januárban 97 építőipari cégnél végelszámolási eljárást tett közzé a cégbíróság, ami az elmúlt 5 év legmagasabb értéke. Az Opten szerint az a tény, hogy ennyi vállalkozó szeretné megszüntetni a cégét, nem feltétlen jó hír, de az, hogy ezt saját kezdeményezésre, rendezett körülmények között teszik meg, mindenképp figyelemre méltó, az ágazat fehéredésére utal. (novekedes.hu, 2020. február 26., 09:21)




Ingatlanpiac




Ennyit számít a fűtési mód a lakás vételárában
Fatüzelésű használt családi házat lehet a legolcsóbban venni a piacon, derült ki az Otthon Centrum 2019-es évet összegző elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy a különböző fűtéstípusok milyen hatással vannak az egymástól eltérő ingatlantípusok áraira. Országos átlagban egy fával fűtött családi ház átlagos négyzetméterára 2019-ben 126 ezer forint volt, míg a gáz cirkó fűtéssel szerelt ingatlan 263 ezerért, a megújuló energiát felhasználó pedig 438 ezer forintért kelt el. „Az átlagárak közötti eltérést a fűtésrendszeren kívül több tényező is jelentősen befolyásolja. A nagy különbséghez hozzájárul, hogy a városokban a gáz az általános fűtési mód, a kis településeken pedig, ahol eleve alacsonyabbak a négyzetméterárak, fával fűtik a családi házak többségét” – árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője. A legfrissebb adatok megerősítették a korábban ismert trendet, miszerint a fűtés típusa jelentősen befolyásolja az ingatlan értékét. Egy megújuló energiát használó otthon és egy hagyományos cirkó fűtéses ingatlan között árban kétszeres különbség is lehet, míg egy cirkó fűtéses otthon és egy hagyományos fa tüzelésű között közel háromszoros a különbség. (portfolio.hu, 2020. február 26., 08:00)




Pénzügy




Bankok közötti utalás öt másodperc alatt
Jövő hétfőtől megkezdődik az azonnali fizetési rendszer, ami annyit jelent, hogy a hét minden napján, egész nap, tízmillió forintos összeghatár alatt a banki átutalás ideje öt másodpercre csökken a kedvezményezett számára. Jelenleg ez csak banki munkanapon történhet, legfeljebb négy óra alatt. Az azonnali fizetési rendszer kialakítása a hazai pénzügyi szektor történetének legnagyobb közös fejlesztése – mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A négyéves projektben idén januárban kezdődött a rendszer éles tesztelése, a fejlesztésben 35 rendszertag vett részt. Magyarország egyedi abban az értelemben, hogy nálunk kötelező lesz a bankok között március 2-ától az azonnali átutalás, míg globális szinten, ahol ez jelenleg működik, csak egy lehetőség. A bevezetést követően a jegybank várakozása szerint ötven százalék lehet az azonnali fizetéses tranzakciók aránya. Az azonnali fizetés kizárólag forint­számla esetében alkalmazható, magánszemélyek, illetve cégek egymás között bonyolíthatják ilyen formában az utalásokat, illetve lehetőség lesz arra, hogy a cégek a lakosság számára teljesítsenek egyedi utalásokat, kivéve a bérfizetést, és a nyugdíjakat sem lehet ilyen formában utalni. Idén szeptembertől lehetséges lesz vállalati kötegelt utalásokat, rendszeres átutalásokat, értéknapos utalásokat is azonnali fizetési rendszerben teljesíteni. (magyarhirlap.hu, 2020. február 26., 04:47)


Online gyorsabb, de offline is intézkedhetünk
Nagyjából ötmillió magánszemélynek készít idén tervezetet a személyi jövedelemadó-bevallásról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a nyomtatványok kiállítása automatikusan, minden kérés nélkül megtörténik. Az adóügyi dokumentumok azokat az adatokat tartalmazzák, amelyeket a munkáltatók, a kifizetők korábban közöltek a hatósággal, így bevallási tervezetet nemcsak a munkavállalóknak, de az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak is összeállít a NAV. Az elkészített tervezeteket március 15-től ismerhetik meg az érintettek elektronikus úton, az ügyfélkapu segítségével a nav.gov.hu és a magyarorszag.hu címről elérhető eSZJA portálon. Akinek van ügyfélkapus hozzáférése, március idusáig nincs dolga. Nem kell kétségbeesniük azoknak sem, akik eddig nem váltották ki az ügyfélkapuhoz szükséges belépési kódot, s nem is tervezik, hogy elintézik a hozzáférés megszerzéséhez szükséges teendőket – ők is könnyen hozzájuthatnak az adóügyi adataikat tartalmazó nyomtatványhoz. Az egyik lehetséges módszer, hogy az érintettek kérelmet terjesztenek elő, hogy az adóhivatal küldje ki címükre az iratot postán. Ez az igény jelezhető többféle formában, a lehetőségek között pedig igen egyszerű megoldások is szerepelnek. (magyarnemzet.hu, 2020. február 26., 09:27)






]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1069583