74-409 350-040 70-566 820-422 642-982 77-601 70-549 JN0-102 300-101 117-101 00M-609 70-432 70-411 74-674 70-410 MB5-627 642-978 090-056 77-888 350-030 070-513 642-164 70-540 646-590 920-325 rh300 70-486 MB2-228 100-101 n10-006 1Z1-874 74-335 COG-135 642-112 MB3-862 HP2-K36 000-751 117-101 810-420 642-983 C2150-596 642-165 000-259 P2170-013 070-271 070-342 74-679 070-515 000-817 MB3-860 070-220 MB7-224 000-821 640-878 642-871 MB3-701 000-P01 070-516 70-227 MB3-700 77-887 74-676 MB3-637 MB2-703 090-601 074-676 642-737 70-464 MB7-224 78-702 MB2-703 jn0-633 MB6-885 70-551 070-226 77-888 070-296 1Y0-A25 MB7-226 70-542 VCP550 640-911 000-594 070-518 70-488 000-652 HP0-M49 000-288 200-120 642-453 70-412 070-210 HP0-655 HP0-918 mb2-704 MB6-295 642-278 000-351 70-554-Csharp 117-101 MB3-430 MB3-861 000-222 jn0-102 070-219 000-219 642-992 642-144 74-924 000-142 74-344 642-162 VCP550 642-162 COG-125 820-421 642-991 70-410 70-340 1T6-521 70-411 640-554 070-210 HP0-M49 MB7-639 650-196 650-294 74-338 642-243 070-228 HP0-P18 70-331 MB3-207 74-353 000-221 COG-142 070-512 070-686 050-895 MB3-859 70-467 M70-101 820-422 220-802 642-785 642-979 70-534 jn0-102 74-404 MB6-204 070-515 SPS-200 700-505 070-516 70-489 74-343 000-220 070-218 MB6-870 8002 MB2-700 Amazon 070-498 400-101 70-462 070-536 C2070-448 M70-301 Aruba 650-154 642-503 642-185 074-139 642-467 074-404 000-202 000-223 MB6-817 070-216 MB6-509 MB2-702 P2090-010 000-217 sy0-401 MB7-226 642-054 OG0-021 642-980 200-120
GY & K MARKETING KFT. - Interjú, riport - Adóprémiumot kellene adni a munkavállalóknak
gyk
gyk
Kedd, 2017. december 12.  Gabriella napja gyk
gyk
gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk
gyk
gyk gyk
gyk
gyk gyk gyk
Adóprémiumot kellene adni a munkavállalóknak
Interjú, riport
Adóprémiumot kellene adni a munkavállalóknak

A nyugdíjasok mellett a legális keretek között munkát vállaló polgároknak is járna prémium az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint. Domokos László a Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, a kormány azonnal csökkenthetné a dolgozók munkaerőpiaci járulékát, ezzel havonta nagyjából kétezer forint maradna az átlagosan keresők zsebében. - Ma a bérek ügye szinte a legfontosabb kérdés Magyarországon -fogalmazott az elnök, aki részletesen beszélt még a kivándorlás megakadályozásáról, az osztrák életszínvonal eléréséről és a polgárosodás lehetőségéről is.

Jakubász Tamás

íj - Az ősz beköszöntével megkezdő-jjj dött az új politikai szezon, a válasz-jj tások közelsége miatt pedig egy-| re több adóügyi, gazdasági ötlet | hangzik el a politika szereplőitől. | Ezek alapján adódik a kérdés: mi-Í lyen helyzetben vannak a magyar
0 közpénzügyek?
- Az Állami Számvevőszék vezetőjeként a politika rezdüléseivel nem fog-, lalkozhatok, a gazdaság és a költségvetés helyzetének elemzésére annál több időt kell fordítanom. A számvevőszék a napokban fejezte be a tavalyi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, így az elmúlt esztendő eseményei kapcsán friss és részletes információk állnak rendelkezésre. Ezek arról árulkodnak, hogy 2016 kivételes év volt, fajsúlyos gazdasági fordulatot hozott. Az Európai Bizottság tavaly a reméltnél kisebb összeget folyósított Magyarországnak, emiatt komoly összegek hiányoztak. A honi gazdaság ezzel együtt is 2,2 százalékkal bővült, vagyis kijelenthető: uniós támogatások nélkül is működik a magyar modell.
p - Érdekes, hogy éppen ezt emelte
1 ki elsőként. Az ellenzéktől szinte
t;
mást sem hallani, mint hogy a gazdaságot egyedül az uniós források tartják életben, a kormányzati lépésekhez pedig semmilyen érdemi eredmény nem kapcsolódik.
- Állításait, véleményét az ÁSZ mindig a pártpolitikától függetlenül teszi meg, noha nyilvánvaló, hogy azok a kérdések, amelyeket elemzünk, sokszor a napi politika legfontosabb beszédtémái. Mindettől függetlenül az elmúlt esztendő kapcsán az egyik lényeges megállapításunk az volt, hogy 2016-ban a magyar gazdaság tulajdonképpen a saját erejéből fejlődött, előre tudott lépni. Ennek pedig az volt az egyik fő oka, hogy tavaly kereken egy tucat olyan kormányzati program^ intézkedéscsomag volt életben, amely a gazdaság fellendülését segítette. Ezek közé tartozott például a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése, a feketegazdaság visszaszorítása vagy éppen az önkormányzatok hitelfelvételének keretek közé szorítása, s a különféle állami életpályamo-dellek bevezetése. Különböző programok, különböző hatás, de mégis kézzelfogható eredmények. Megfogalmaztunk emellett egy másik fontos megállapítást is, amely úgy szólt: a foglalkoztatás ügyében áttörést hozott 2016. Elértük ugyanis az uniós átlagot, felzárkóztunk versenytársainkhoz.
| - Érdekes folyamatok zajlanak maii napság munkaerőfronton Európá-tí bán. A nyugati tagállamok még min-
| dig nagyobb bérrel csábítják a kelj leti tagországok szakképzett vagy l éppen képzetlen munkavállalóit, l miközben a migrációs hullámmal l munkaképes korúak százezrei ér-| kéznek a kontinensre a világ min-| den tájáról. Ehhez képest hogyan | értelmezhető a magyar munkaerő-í piac alakulása?
- Ahhoz talán nem kell hosszas magyarázatot fűzni, hogy a hazai gazdaság csak akkor fejlődhet igazán, ha megfelelő számban és legális keretek között dolgoznak idehaza a képzett szakemberek. A teljesítmény, a fejlődés, a gazdasági eredmény pedig ahhoz kell, hogy megközelítsük azt a nívót, amin élni szeretnénk, hogy közelebb kerüljünk a német, de legalább az osztrák életszín-
vonalhoz. Az:sem újdonság, hogy a jó szakembereket úgy lehet megtartani, ha magasabb bért kínálnak nekik. A járandóságok emelése viszont nemcsak a cégek dolga, a folyamatot az állam is támogathatja, mégpedig akár két módon is. Az egyik, hogy az állam csökkenti a cégek adóit, ha azok megemelik a dolgozók keresményét - ez történt abban a több évre szóló megállapodásban, amelyet a kormány tavaly kötött meg a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteivel. A másik út a dolgozók közterheinek mérséklése. A napokban jelent meg a hír arról,
hogy a gazdaság javuló teljesítménye miatt a nyugdíjasok prémiumot kapnak az esztendő végén. Úgy vélem, a legálisan munkát vállaló polgárok is kaphatnának valamiféle prémiumot az államtól magas teljesítménybővülés esetén.
P - Mire gondol? Milyen formában : adhatna prémiumot az állam a ver-p senyszféra és a közszféra munkait vállalóinak?
- Annak idején jórészt azért alakították ki a jelenleg 1,5 százalékos elvonást jelentő munkaerőpiaci járulékot, mert a munkanélküliség tíz százalék felett járt. A közteher egyfajta szolidaritási adóként működött, a munkával rendelkezők rótták le azért, hogy a költségvetés kifizesse a munka nélkül
maradtak juttatásait. Ma viszont négy százalék körüli a munkanélküliségi mutató, több ágazatban egyenesen szakemberhiány van, vagyis jelenleg nincs szükség a szolidaritási alapon szedett teher teljes összegére. Az ÁSZ elnökeként és egyben a Költségvetési Tanács tagjaként azt vetem fel: a kormány csökkentse a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot például fél százalékra. A tehermérséklés azért volna a legálisan dolgozók prémiuma, mert ezt a járulékot a dolgozók fizetik, a csökkentés így nekik jelentene azonnal zsebben maradó pénzt. Az egy százalékpontos fara-
gás átlagfizetésnél havi kétezer forintot tehetne ki. Fontos ugyanakkor, hogy nem mindig leszünk a napos oldalon, így olyan szabály volna igazán célravezető, amely szerint a teher újra másfél százalékra emelkedne, ha a munka-> nélküliség bizonyos szint fölé szökik.
- Sok szó esik mostanában egy másik közteherről, a személyi jövedelemadóról (szja) is. A kormány tíz százalék alá vinné a jelenleg 15 szá-v zalékos mértéket, az ellenzék vili: szont többkulcsossá tenné a most ; egykulcsos szisztémát, vagyis lelj nyegében adót emelne. Az ÁSZ vizsgálta az szja ügyét?
- Természetesen, s a kérdésről - általánosságban, a pártpolitikai felhangokat szó nélkül hagyva - több fontos tétel is kijelenthető. Az első, hogy a szja emelése káros hatással volna a munkaerőhelyzet és ezzel a magyar gazdaság alakulására. Az alacsony személyi jövedelemadó ma a gazdaság egyik fontos tartópillére, aki az emelésen gondolkodik, az az egyik tartóoszlop kidön-tésén is gondolkodik. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy minél több embert kell ösztönözni a legális munkavállalásra, egyben a magyarországi munkavállalásra. A magas adó miatt aki tehetné, elkerülné az adófizetést vagy külföldre vinné a jövedelmét, esetleg az országot is elhagyná. Leegyszerűsítve: az szja-emelés a kivándorlást ösztönzi, az adó csökkentése a hazai munkavégzést segíti. Ennek kapcsán ki kell térni arra a kormányzati elképzelésre, hogy egy számjegyű legyen, azaz tíz százalék körülire csökkenjen a magánszemélyek elvonása. A cél helyeselhető, ugyanakkor jó volna, ha a kormányzat meghatározna valamilyen menetrendet, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az szja csökkenjen, s hány év alatt, milyen ütemben történhetne meg a mérséklés. Ez nagyban növelné a kiszámíthatóságot.
- Érintőleg megemlítette az imént a kivándorlás témáját. Valóban olyan : rosszul állunk ez ügyben, mint aho-{ .; gyan azt az ellenzéki vélemény-: formálók nap nap után harsogják?
i -Az Állami Számvevőszék nem vég-4 zett ez ügyben kutatást, az ENSZ ugyan-
ni, a gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor ugyanis fontos ismerni a helyzetet. Az ENSZ adatai szerint Magyarországról a lakosság mintegy hat százaléka ment külföldre munkát vállalni, tanulni. Az arány Horvátországban 20 százalék, Romániában 17 százalék, Bulgáriában 16 százalék, ahogy megemlíthetem Lengyelországot a maga 11,5 százalékával, Szlovákiát az ottani 6,3 százalékkal, vagy a sok esetben pozitív példaként emlegetett Ausztriát a helybeli 6,7 százalékkal. De szóba hozható Nagy-Britannia 7,6 százalékos kivándorlási mutatója vagy Portugália 22 százalékos aránya. Ez a kérdés ugyanakkor nem csak a számokról szól. Annak idején azért csatlakozott hazánk az Európai Unióhoz, hogy szabadon mozoghasson minden magyar állampolgár a közösség területén, hogy korlátok nélkül vállalhasson munkát nyugaton bárki, aki képességei, tudása vagy szerencséje révén álláshoz jut. Kezdetben sokan azonnal útnak indultak, mert óriásiak voltak a bérkülönbségek. Ma viszont Magyarországon hatalmas ütemben nőnek a fizetések, ez pedig módot adhat arra, hogy egyesek már itthon, a hazai jövedelmek mellett is a polgárosodás útjára lépjenek.
í - A jelen viszonyok között mit ért l polgárosodás alatt?
- Azt, hogy a társadalom meghatározott, lehetőség szerint minél nagyobb csoportja ne csak az egyik napról a másikra képzelhesse el az életét, hanem félre is tudjon tenni valamekkora összeget a keresetéből. Ahhoz, hogy az ország könnyebben túltehesse magát egy esetleg újabb gazdasági válságon, arra van szükség, hogy a lakosság többségének legalább három hónapra elegendő megtakarítása legyen, és például a 2016-os költségvetési folyamatok elemzéséből egyértelműen látszik, hogy nőnek a lakosság megtakarításai. Ebből a szempontból is rendkívül fontosnak tartom a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését. Visszakanyarodva a polgárosodáshoz: a célok elérésében óriási szerepet játszik az állam kamatpolitikája. Manapság az állampapírok hozama az egyik legnagyobb az alacsony kockázatú befektetések között, ennek pedig több előnyös következménye is van. Az egyik az, hogy az államot annak polgárai hitelezik, a külső pénzügyi szereplők befolyása így nem lehet olyan hatalmas. Másrészt a nagyobb kamatokkal az állam lehetőséget ad arra, hogy polgárai félretehessenek, gondolhassanak a jövőjükre, s ne legyenek kiszolgáltatva a kockázatosabb befektetéseknek. A megtakarítás lehetősége pedig csakis úgy merül fel, hogy a kormány a munkahelyteremtést, a béremelkedést és az ezt segítő adócsökkentést emelte politikája középponti elemévé.
- A feketegazdaság visszaszorításának jut ebben a rendszerben szerep?
- Hogyne, nem is kicsi. A cél továbbra is az úgynevezett fenntartható ki-fehérítés. Ez azt jelenti, hogy a feketegazdaság letöréséből származó állami többletbevételt adócsökkentés formájában rögvest vissza kell adni a lakosságnak és a gazdaság legálisan működő szereplőinek. Ezzel bővülnek a gazdasági lehetőségek, miközben emelkedik az idehaza megszerezhető fizetés. A bérnövekedés eltántoríthatja a szakképzett munkavállalókat attól, hogy külföldre költözzenek, így a magyar vállalkozások jobb minőségben termelhetnek. Mindez újabb lehetőségeket, újabb munkahelyeket és újabb adóbevételeket hozhat. Vagyis a feketegazdaság elleni küzdelemről és a közterhek csökkentéséről semmilyen körülmények között sem mondhat le az ország. Az utóbbi időszak bebizonyította, hogy ez a módszer működik, vagyis nincs más teendő, mint továbbhaladni ezen az úton.
2017.10.12Magyar Idők(13)
Vissza

potty

relevans
partnereink
biztositas.mobi
notebookscreen.eu
Eagle-Comp Kft.
gyk

LEVÉLKÜLDÉS | Copyright © 2009 gyk.hu Minden Jog Fenntartva. | WEBMASTER
HÍREK | PR | MONITORING | MOBIL | RÓLUNK | KONTAKT

gyk